2021. április 19. hétfőEmma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Markó Bálint biológus: a tudományosan nem kellően megalapozott hírek terjedése akár veszélyes is lehet

2020. április 21. 00:51, utolsó frissítés: 10:47

Markó Bálint biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint most, hogy a világ a Covid-19 járvány ellenszerére vár, sok olyan, tudományosan komolyan megalapozottnak tűnő állítás, valójában félrevezető információ, féligazság terjed, amely kifejezetten veszélyes is lehet. A biológus problémásnak tartja, hogy jó értelemben vett tudományos hipotéziseket kezdenek el gyakran bizonyosságként hirdetni akár kutatók is, egyszerűen csak bombasztikus hírértékük miatt és ezzel komoly károkat lehet okozni.


Például, ha a szenzációhajhász közleményeket a sajtó felkapja, azt eredményezheti, hogy bizonyítatlan állítások akár közpolitikai döntéseket befolyásolnak. Vagy hamis biztonságérzetet alakítanak ki az emberekben, akik így még kevésbé törekszenek a szabályok betartására. Markó Bálint szerint erre ez egyik jó példa az a belga kutatók által jegyzett cikk, melyben nem kevesebbet állítanak, mint hogy a közép- és kelet-európaiak szervezete – egy genetikai eltérés nagyobb gyakorisága miatt – ellenállóbb a kínai koronavírus kórokozójával szemben, mint a nyugat-európaiak szervezete.

Mint kifejtette: nem hibáztatja a sajtót, amiért e cikk kapcsán nem végzett tudományos forrásellenőrzést, főként hogy a g4media.ro-n olvasható információkat visszaigazolta még egy, szintén hitelesnek vehető forrás. A Szabad Európa Rádió honlapján is jelent meg írás ezzel kapcsolatban, az interjúban pedig Maria Puiu, a Román Orvosi Genetikai Társaság elnöke egyetértett azzal, hogy a genetikai különbözőségek okán terjed lassabban a járvány Európa keleti felén. (A Szabad Európa Rádió egyébként utólag eltávolította oldaláról az interjút - szerk. megj.)

„A belga csapat tévesen járt el mind tudományos, mind kommunikációs szempontból. A nagy érdeklődésre számot tartó információkat a sajtó pedig – nyilván – meglovagolta. Ezt nem a szó rossz értelmében mondom, nem hibáztatom az újságírókat. Az információk látszólag tudományosan helytállóak voltak, így a sajtóval nincsen semmi gond, nem lehet elvárni tőlük, hogy belelássanak a tudomány működésének azon bugyraiba, ahol észrevehető, mi a hiba” – fejtette ki a biológus.

Mint rámutatott, a Genti Egyetem kutatóinak állítása több sebből vérzik:

a WHO (Egészségügyi Világszervezet) fertőzési rátára vonatkozó adatait vették alapul, ezek viszont vegyes eredetűek, egymással nem feltétlenül összevethetőek. Romániában például az elmúlt időszakban legalább háromszor változtattak az esetdefiníciókon, ami alapján tesztelnek valakit, s ami jelentősen befolyásolja a hivatalos fertőzési arányt is, akárcsak a tesztelési kapacitás változása is. Eleinte csakis a súlyos állapotban levő pácienseket tesztelték, most már viszont az enyhébb, koronavírus-fertőzésre utaló tüneteket produkálókat is ellenőrzik.

Elmondta, a nyugati-európai országokkal való összehasonlítás eredményeit jelentősen torzíthatja az is, hogy például Olaszországban és Németországban arányaiban jóval több tesztet végeztek el. Hozzátette: emellett úgy véli, a genetikai adatgyűjtés része is sántít a cikknek, mivel nem áll rendelkezésre olyan minőségű és mennyiségű adatmennyiség, amennyi megalapozottá tette volna a kutatók kijelentéseit.

A belgiumi kutatók lényegében összevetettek két adatsort (a WHO járványügyi adatait genetikai felmérésekből származó adatokkal), így vonták le a szenzációsnak minősülő következtetéseiket, melyeket úgy kommunikáltak kifelé, hogy nem pontosítottak, hogy ezek legjobb esetben is csak előfeltevések, további kutatásokat megalapozó eredmények, amelyeket a későbbiek során pontosítani, mélyrehatóan vizsgálni kell ahhoz, hogy valami tudományos bizonyosságot ki lehessen jelenteni.

A Transindex kérdésére a biológus elmondta: a BCG-oltás és a Sars-CoV2-vírussal szembeni védettség összefüggésére vonatkozóan sincsenek egyértelmű bizonyítékok, ezzel is csínján kell bánni. Amint arról beszámoltunk, szintén kutatók értekeztek mostanában arról, hogy a kelet-európai országokban évtizedek óta a tüdőgümőkór (TBC) megelőzésére adott oltás segíti a szervezetet a koronavírus elleni harcban. Markó Bálint szerint ez, akárcsak az előző állítás: lehet, hogy igaz, és lehet, hogy nem igaz. A közös vonás bennük pedig az, hogy ezek bekerültek a köztudatba anélkül, hogy tudományos szempontból bizonyítva lettek volna.

A biológus szerint a járványra vonatkozó kutatásokkal kapcsolatos problémákra kiválóan reflektál egy dr. Rózsa Lajos parazitológussal, az MTA kutatójával készült interjú a témában. A beszélgetés alább tekinthető meg.



A járvánnyal összefüggő másik sokat vitatott téma, a nyájimmunitás kapcsán is kikértük Markó Bálint véleményét. A módszer, mint ismeretes, abból áll, hogy mindössze a veszélyeztetett csoportokat (idősek, krónikus betegek) védik, egyébként engedik, hogy a vírus terjedjen. Miután ez a populáció jelentős részét megfertőzte, a megfertőzöttekben pedig kialakul az immunitás, a vírus már nem, illetve csak nagyon nehezen terjed, így jó eséllyel megmenekülnek azok, akik esetén komoly veszéllyel járt volna a megfertőződés.

Ez az oltások hatásmechanizmusa is, most viszont nincs lehetőség vakcina révén elérni a nyájimmunitást, így a fertőzés terjedésének kontrollálásával próbálják ezt elérni. A biológus elmondta, ez a vírus nem fog csak úgy eltűnni, ezért minden bizonnyal a nyájimmunitás kialakulása jelenti a megoldást. Hozzátette viszont, hogy a módszert alkalmazó Svédországnak, illetve Németországnak jóval fejlettebb és nagyobb kapacitású az egészségügyi ellátó rendszere, ezért sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy ne omoljon össze akkor se, ha nem vezetnek be szigorú kijárási korlátozást.

A romániai rendszer viszont eléggé gyenge, ráadásul fegyelmezetlenek vagyunk, amit jól példáz a szucsávai kórház esete, ahol teljes körű karantént kellett elrendelni, mivel épp a kórház dolgozói körében kezdett el vészes tempóban terjedni a járvány.

Markó Bálint rámutatott: emiatt is nagyon fontos az, hogy ne terjedjenek el olyan állítások, amelyek nincsenek tudományos szempontból alátámasztva. „A kutatók felelőssége is, hogy ne dobjanak be a köztudatba olyasmit, ami megváltoztathat közpolitikai döntéseket anélkül, ahogy ezeknek alaposan utánajárnának” – nyomatékosította a biológus.

Hozzátette: a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének speciális, járvánnyal kapcsolatos oldalán próbálnak ők is hozzájárulni a helyes információk terjesztéséhez, összegyűjtve a járvánnyal és az új koronavírussal kapcsolatos tudományos és tudománynépszerűsítő anyagokat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS