2020. aug. 12. szerdaKlára
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az SZNT ötödszörre is be akarja terjeszteni az autonómiastatútumot

2020. április 29. 21:29, utolsó frissítés: 21:46

"Klaus Iohannis, Románia elnöke, államférfihoz méltatlan hangnemben reagált Székelyföld autonómia-statútumának negyedik beterjesztésére. A Cotroceni Palotából elhangzó üzenet nyílt uszítás Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen, nyílt, és oktalan uszítás a szomszédos Magyarország ellen, sérti a két ország között megkötött államközi szerződést" - áll Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében.

"Ellentétben az államelnök minősíthetetlen megnyilvánulásával, Székelyföld Autonómiastatútuma egy építő jellegű törvénytervezet, amely maga mögött tudhatja a székely nép akaratát, készségét a párbeszédre, törvénybe iktatása Székelyföld polgárainak teljes és tényleges jogegyenlőségét szavatolja. Érthetetlen az államfő – és a román politikai osztály – vehemens reakciója, hiszen a tervezetet tizenhat éve ismerik, és az nem tartalmaz olyan új elemet, amely indulatot szíthatna. Az indulat mögött csak a tehetetlenség áll, mivel a román hatóságok nem képesek a koronavírus miatt kialakult válságot kezelni, és képtelenek felismerni, hogy csakis az együttműködés lehet a válságból való kilábalásnak egyetlen útja. Sem az államelnöknek, sem a román politikai pártoknak nincs elképzelése a jövőről. Pedig annyit illene tudniuk, hogy egy ország jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni.

Mi pedig nem mondunk le Székelyföld területi autonómiájáról, minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel ezért fogunk küzdeni a jövőben is, itthon és a nagyvilágban, és készen állunk a tervezet ötödik beterjesztésére" - zárul a közlemény.

Az SZNT által elindított, nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésre egyébként eddig 350 ezer aláírás gyűlt össze. A kezdeményezés célja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól (mint amilyen Székelyföld). Május 7-éig kellene egymillió aláírást összegyűjteniük; nemrég kértek egy hathónapos hosszabbítást az Európai Bizottságtól a járványhelyzetre való tekintettel. Egyelőre nincs válasz erre, de a Magyar Hírlap által idézett elemzés szerint van esély haladékra, hiszen nem elég a járványhelyzet, de precedens is van arra, hogy hasonló aláírásgyűjtések szervezőinek hosszabbítást adtak.



Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) magyarellenes kirohanásnak tekinti és elfogadhatatlannak tartja az államfő szerda déli televíziós beszédét. A pártszövetség úgy vélte, hogy "a romániai válságkezelésbe egyre látványosabban belebukó kormányzat és Klaus Iohannis államelnök egy régi, jól bevált trükkel - a magyar kártya újbóli kijátszásával - igyekszik elfedni a válságkezelési kudarcokat".

Mint ismeretes, a szenátus szerdán elutasította azt az SZNT által kidolgozott, decemberben ismét beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek. A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert belpolitikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be. A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést. Az autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta. A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön. (közlemény/mti/hírszerk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS