2020. aug. 5. szerdaKrisztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sajtószabadság: a narancs zónába, Magyarország mellé csúszott le Románia

2020. május 05. 14:01, utolsó frissítés: 14:07

Vasárnap volt a sajtószabadság világnapja, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdeményezésére 1993-tól ünnepel a világ.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet minden évben felméri és rangsorolja a különböző államokban lévő sajtószabadságát, amelyet ilyenkor tesz közzé. A 2020-as eredmények szerint Románia a tavalyhoz képest egy hellyel visszaesett – míg a tavaly három lépést zuhant – így az mostani listán 48-ik lett, 25,91 ponttal.



A listázás öt színnel jelöli a sajtószabadság érvényesülésének szintjét: a leghalványabb sárgától a sárgán, narancssárgán és pirosan keresztül a feketéig. Míg az elsők azok az államok, ahol a leginkább megvalósul a sajtószabadság – ilyen országok Norvégia, Finnország, Dánia, Svédország – addig a legrosszabb a helyzet a fekete zónákban van, azaz a listát Kína, Eritrea, Türkmenisztán és Észak-Korea zárja. Románia az idén esett vissza a „sárga zónából” a narancssárgába, ahol a szomszédai Szenegál és Guyana. Magyarország már évek óta ebbe a zónába tartozik, a listán a 89-ik, Izrael és Peru között.

A szervezet jelentése Romániáról megállapítja, hogy a kormányváltás ellenére a sajtószabadság nem érvényesült jobban, most is jelen van a cenzúra és az öncenzúra, mint ahogy a szerkesztőségek továbbra is alá vannak rendelve a tulajdonosoknak és finanszírozásnak, akik gyakran politikai propagandacélokra – és dezinformálásra – használják az újságírókat. A jelentés azt is megemlíti, hogy tucatnyi médiatulajdonos ellen most is korrupció miatt eljárás zajlik, míg a hatóságok nyomást gyakorolnak az újságírókra, hogy tartózkodjanak a kritikától.

A RSF arra is kitér, hogy a domináns politikai hatalom szintjén erőteljesebbé vált a nacionalista beszédmód, amelyben az etnikai és a szexuális kisebbségek célpontokká váltak – a magyar kisebbség szólásszabadsága is részben célponttá vált.

Ugyanakkor felsőbb szinteken ismét szóba került, hogy kriminalizálják az állam és vezetőinek a megsértését – akadályozandó a kritikai újságírást. Az információhoz való hozzáférés egyre nehezebb, mivel a hatóságok, a cégek, illetve közéleti személyiségek egyre inkább megtagadják a közérdekű információk kiadását az EU-s általános adatvédelmi rendeletre hivatkozva (GDPR), vagy egyszerűen megfenyegetik vagy eljárást kezdeményeznek a tényfeltáró újságírók ellen.

A romániai sajtószabadság egyre jobban szűkül – ez már a 2018-as jelentésből is szépen látszott, pedig akkor még a 44-ik helyet foglalta el, az Amerikai Egyesült Államok mellett. A jelentés akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban a politikai válság miatt a sajtó egyre inkább a politikai propaganda eszközévé válik, illetve a politikai instabilitás több médiatermék megszűnését okozta, másokat pedig oligarchák kezére játszott át. Az egyik legnagyobb probléma már akkor is az volt, hogy túlságosan is meghatározóvá vált, hogy kicsoda a sajtóorgánum tulajdonosa, aki nem ritkán félretájékoztatásra használta azt. A 2019-es RSF jellemzés a gondot ismét abban látta, hogy az újságszerkesztési irányelveket felülírják a tulajdonosi és finanszírozói érdekek, akik nem ritkán politikában érintett oligarchák, vagy a politikai pártok és a korrupciótól nem mentes üzleti környezetük. A jelentés szerint ugyanakkor egyre nagyobb méreteket ölt a cenzúra és az öncenzúra, illetve a hatóságok több alkalommal is elvárták, hogy a sajtó adja ki az informátorukat, továbbá állami szervek több esetben is megtagadták a közérdekű információk nyilvánosságra hozását.



A Riporterek Határok Nélkül a sajtószabadság megsértésére – a legdurvább eseteket számolva – egy barométert is használ, ami szerint az idén 10 újságírót és 1 médiamunkást gyilkoltak meg, 231 hivatásos és 115 civil újságírót, illetve további 14 médiamunkást börtönöztek be: főként a Közel-Keleti és a Dél-Amerikai térség államairól van szó, illetve Oroszországról és Törökországról.

Tavaly a Reuters Intézet és az Oxfordi Egyetem is kiadott egy részletes elemzést a sajtó helyzetéről, ebben sem szerepelt túlságosan jól Románia. A tulajdonosi viszonyok és finanszírozási problémák ebben is helyet kaptak, ami mellett a jelentés kitért arra is, hogy komoly gondot jelent az újságírók alulfizetettsége és túlterheltsége. Ugyanakkor ez a jelentés arra is kitér, hogy bár a médiapluralizmus elősegíti a sajtószabadságot, a romániai médianyilvánosság egyik további gondja a sajtóanyagokba vetett bizalomhiány.

A sajtószabadság világnapja alkalmából az európai statisztikai hivatal, az Eurostat is adatokat közölt arról, hogy az EU tagállamaiban hány ember foglalkozik hivatásszerűen újságírással, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységgel. 2019-ben mintegy 400 ezer embert dolgozott a sajtóban, az EU lakosságának, mintegy 0,2%-a. A legtöbb sajtós népességarányosan Németországban, Finnországban és Svédországban dolgozik, míg a legkevesebb Romániában, Szlovákiában. Országunkban 0,1% dolgozik újságíróként.



Az Egyesült Nemzetek Szövetsége a 2020-as évi napnak az „Újságírás félelem és szívességek nélkül” címet adta. A szervezet fő eseményét a rangos nemzetközi konferenciát eredetileg április 22-24-re tervezte, de a pandémia miatt elhalasztotta őszire, október 19-20-ra, a helyszín viszont Hága maradt. A szervezők szerint a sajtószabadság világnapjára azért van szükség, hogy emlékeztessék a kormányokat, hogy tiszteletben kell tartaniuk a sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségeiket. Másrészt lehetőséget ad az újságíróknak és más média-szakembereknek, hogy megbeszéljék a sajtószabadság kapcsán felmerülő problémákat, felkészüljenek továbbra is védeni a függetlenségüket, és megemlékezzenek azokról, akik munka miatt, munka közben vesztették el szabadságukat, vagy akár az életüket is.

Az UNESCO két jelentést is közzétett, az egyik – mint ahogy a címe is jelzi, Újságírás, sajtószabadság és a COVID-19 – a világjárvánnyal kapcsolatban felmerülő problémákat és a meghatározó trendeket tematizálja röviden. Ilyen meghatározó problémák a dezinformálás, amely fokozza a járványt, a hatóságok nyomása a független sajtóra, a küzdelem az adatokért, az online technológiák kapcsán felmerülő átláthatóság kérdése, a korlátozó intézkedések hatása az emberi jogokra, a gazdasági recesszió, amely veszélyt jelent a sajtó megélhetésére, illetve a sajtó új kihívásai és lehetőségei a pandémia idején.



A másik jelentés a sajtó foglyul ejtésének a veszélyeire hívja fel a figyelmet, azaz arra jelenségre, amikor a kormányok átveszik az irányítást és ellenőrzést a közmédia felett, különböző törvényi szabályozásokat léptetve érvényben, vagy az anyagi támogatások szabályozásával, illetve a tulajdonviszonyok megváltoztatásával. Az összefoglaló figyelmeztet, hogy ezek a tendenciák felerősödhetnek a pandémia után.

Az ugyancsak rangos nemzetközi intézmény, az International Press Institute is a Covid-19 járvány szabad sajtót fenyegető hatásaira hívja fel a figyelmet, azaz a sajtószabadság hanyatlására.

Az IPI működtet egy sajtószabadságot figyelő felületet is, amely szerint az állami hatóságok már 162 alkalommal sértették meg a sajtó függetlenségét, ezekből 50 esetben Európában. Ezek között letartóztatások, vádemelések találhatóak, illetve az információhoz való hozzáférés korlátozása, cenzúra, a hamis hírek miatti túlzott szigorítások, verbális és fizikai támadások.

IPI tracker on press freedom violations linked to COVID-19 coverage
Infogram


Az IPI megfigyelései között Románia is szerepel a március 24-ei sajtószabadságot érintő korlátozások kapcsán, miszerint azonnal letilthatnak portálokat a "hamis hírek" miatt, miközben hiteles hírnek csak az tekintendő, amit a hatóságok adnak ki. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS