2020. július 11. szombatNóra, Lili
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A szenátusban találtak két 16(!!!) éve benyújtott autonómiatervezetet, s hirtelen napirendre tűzték

2020. május 05. 17:40, utolsó frissítés: 21:14

A szenátus hirtelen naprendjére tűzött (és várhatóan el is fogja utasítani még a nap folyamán) két, RMDSZ-es képviselők által benyújtott törvénytervezetet, amelyek már 2004 óta ott vannak, s mindezidáig nem sikerült napirendre tűzni. Az egyik egy kerettörvény, és általánosan a romániai kisebbségek úgynevezett személyi elvű autonómiájáról szól, a másik pedig a romániai magyarok személyi elvű autonómiájának statútuma. Ezeket még annak idején Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozta ki és Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Sógor Csaba (akkor még mind RMDSZ-es honatyák voltak) nyújtották be a képviselőház állandó bizottságának. Ezeket 2004-ben már visszautasította a képviselőház, és a szenátusi szakbizottságok is elmeszelték még ugyanabban az évben, de a végső döntés a szenátus kezében van.

A kerettervezet nem területi alapú autonómiát kért, a lényege az lenne, hogy a nemzeti közösségeknek az állam segítségével joguk legyen létrehozni helyi önkormányzati intézményeket helyi szinten (helyi önigazgatás) és nemzeti közösség nemzeti önkormányzati intézményeit nemzeti szinten (nemzeti önigazgatás).

Ezenkívül a tervezet kérte a különleges státusú területi közigazgatási egységek létrehozását azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja az 50%-ot.

A kezdeményezés szerint a nemzeti önrendelkezési forma:

- fenntartja és biztosítja a nemzeti jelentőségű oktatási intézmények működését,

- különleges segítséget nyújt a kisebbségi nyelvoktatásban,

- dönt az általa támogatott vagy irányított intézmények vezetőségének kinevezéséről,

- figyelemmel kíséri és felügyeli az anyanyelv használatára vonatkozó jogszabályok és rendelkezések alkalmazását és betartását,

- jóváhagyja saját költségvetését,

- dönt a saját épített és kulturális örökségének kezeléséről,

- javaslatot tehet a kormánynak törvénytervezetek kidolgozására és elfogadására,

- kidolgoz és elfogadtat egy, a nemzeti kisebbség személyi elvű autonómiájáról szóló statútumot.

Az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiájának tervezete tulajdonképpen azt kérte, hogy:

- azokon a településeken, ahol a kisebbség eléri a 10%-ot, a kisebbségi nyelv váljon hivatalossá a helyi adminisztrációban,

- a választott helyi képvielők szabadon használhassák anyanyelvüket munkájuk során, tanácsüléseken is,

- a közterek, utcák, települések neve legyen feltüntetve a kisebbségek nyelvén is.

A romániai magyarok a szavazással megválasztott helyi és nemzeti tanácsadó testületeken keresztül kormányozhatják magukat, ugyanazokkal, mint amelyeket az előző tervezet tartalmazott - a kisebbségi tagok által négy évre szavazással megválasztott tanács, egy végrehajtó bizottság és egy elnök vezetné őket, akit a Tanács a tagok abszolút többségével választ meg.

Az RMDSZ-t is megkérdeztük, Hegedüs Csilla, a Szövetség szóvivője azt ígérte, visszahív minket, de végül közleményt adtak ki az ügy kapcsán. Azt írják: a "Szövetség 1993 óta harcol a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzéséért a demokrácia eszközeivel".

"Hiba lenne nem észrevenni, hogy a Nemzeti Liberális Párt egy 16 éve a fiókokban heverő tervezetet tűzött ma a szenátus napirendjére, és sürgősségi eljárásban akarta tárgyalni azt. Ma nem az autonómiatervezet vitája volt napirenden, ma az autonómia elutasítása volt a liberális párt célja.

A 16 évvel ezelőtti valóság tükrére megírt két tervezet szövegén túl, az RMDSZ kiáll a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzése mellett, amelynek eszköze az autonómia.

Arra hívtuk fel a figyelmet ma a parlamenti vita alatt, hogy az uszítást félretéve, higgadt, racionális társadalmi vitára van szükség ebben a kérdésben" - írják.

Az eset kapcsán megkerestük Toró T. Tibortt, aki az egyik átdolgozója volt a tervezetnek, és egyik benyújtója is a parlamentben.

“Én eddig abban a hitben ringattam magam, az RMDSZ képviselői azt mondták nekem, hogy a parlament hozott egy belső határozatot, vagy gyakorlatot arra nézve, hogy azokat a tervezeteket, amelyek egy cikluson keresztül nem kerülnek napirendre, sem a bizottságok, sem a plenáris nem foglalkozik velük, azokat »kiselejtezik«. Kelemen Hunor is így tájékoztatott engem. Ezért lep meg leginkább, hogy ez most előkerül. Sajnos azonban annak, hogy előkerült, más oka nem lehet, minthogy a Johannis-doktrína alapján, miszerint míg a román nemzet hősiesen harcol a koronavírussal, egyes magyarok azon ármánykodnak, hogy Erdélyt átjátsszák más magyaroknak. Ebbe a fals retorikába illik bele a lépés” - mondta Toró T. Tibor egykori RMDSZ-es képviselő, aki jelenleg az Erdély Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.

Szerinte nem lenne baj, hogy elővették, az viszont probléma, hogy nem azért tették ezt, hogy megvitassák, mi is ez a fajta, az elnök által kulturálisnak is nevezhető autonómia, és mit akarnak a magyarok vele. "Nem is lenne most rendkívüli állapotban ez prioritás, de békeidőben állnék elébe egy vitának, paragrafusonként végig lehetne menni, és meg lehetne beszélni, hogy miért alkotmányellenes, vagy miért nem. Szerintem nem az, de sajnos sosem jutott el arra a szintre, hogy ez kiderülhessen" - mondta a Transindexnek.

A szenátus nemrég elutasította az RMDSZ-esek által benyújtott másik, autonómiatervezetet is, miután Klaus Johannis államfő azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot, hogy el akarják adni Erdélyt Magyarországnak. Kedden továbbá a képviselőház jogi bizottsága elutasította a közigazgatási törvénykönyvet módosító RMDSZ-tervezetet is. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS