Milyen esetekben kell a nyilatkozat? Avagy variációk káoszra
2020. május 19. 18:12, utolsó frissítés: 18:18
Bár mindennapjaink egyik legsűrűbben felmerülő kérdése, hogy kell-e saját felelősségre írt nyilatkozat (vagy munkahelyi igazolás) a közlekedéshez, a vészhelyzet (vagy készenléti állapot) kihirdetése után 4 nappal sem lehet biztosat tudni. Legalábbis vannak erősen kérdéses helyzetek.
A vészhelyzetre vonatkozó szabályok ismertetése után, ahogy azt már megszokhattuk, most is jött a kérdezz-felelek szakasz, amikoris a kormány képviselői próbálják oszlatni a ködöt az intézkedéseikkel kapcsolatban. Ez esetben nem sikerült, sőt, még nagyobb zűrzavart okoztak a fejekben. Eredetileg arról volt ugyanis szó, hogy kell nyilatkozat akkor, ha a településünkről, ahol élünk, egy másik településre utazunk, kivételt képeznek ez alól a metropoliszövezetek, melyek területén belül szabadon mozoghatunk.
Mielőtt azt hihettük volna, hogy ez egy világos szabály, hisz a metropoliszövezeteket egy törvény alapján hozták létre a benne résztvevő települések, hivatalosan bejegyzett társulásokat alakítva, kiderült, hogy mégsem egyértelmű sokminden.
Elsőként Szatmár megye prefektusa jelentette be, hogy a Szatmárnémeti Metropoliszövezet jogilag (már) nem létezik. Mint kiderült, tavaly hoztak egy olyan törvényt, ami megszabja, hogy a társuló települések maximum 30 kilométerre lehetnek az övezet központját jelentő várostól. A Szatmárnémeti Metropoliszövezetben pedig volt olyan település (Nagytarna), mely közel 50 kilométerre esett a megyeszékhelytől.
Ez egyébként nem volt egyedi eset, később Prahova megye prefektusa is bejelentette, hogy nem létezik a Ploiești központtal megalakított fejlesztési övezet. Hogy mi okból, azt nem indokolta.
Úgyhogy hiába hozták le az újságok (hivatalos hazai összesítést nem találván) azt a listát, ami a világbank egyik kiadványában szerepel és felsorolja a 22 romániai metropoliszövezetet, mert ez mégsem érvényes a jelen helyzetre.
Megkérdezték tehát a Stratégiai Kommunikációs Csoportot (GCS), hogy akkor mit is kell érteni metropoliszövezet alatt? Válaszul (vagy talán helyesebben: válasz helyett) idézték azt a részletet a 2001/351-es törvényből, mely a metropoliszövezetek megalakításáról rendelkezik, eszerint „a központi város 30 kilométeres körzetében fekvő települések esnek bele a metropoliszövezetbe”.
Viszont ez sem bizonyult egyértelműnek, elsősorban azért, mert nem mondja ki világosan, hogy a városok körüli 30 kilométeres zónában fekvő összes településre vonatkozik, vagy csak azokra, melyek hivatalosan megalakított (és utólagosan fel nem számolt) metropoliszövezetben fekszenek. Mert ha a hivatalos megalakulástól eltekintenek, akkor minden megyei jogú város (municípium) 30 kilométeres körzetében szabad lenne iratok nélkül mozogni, mivel a törvény értelmében nemcsak a megyszékhelyek körül alakítható metropoliszövezet – így az engedmény érvényes például Kézdivásárhelyre, Nagykárolyra vagy Tordára is, illetve ezek 30 kilométeres körzetére.
További gond, hogy léteznek olyan metropoliszövezetek, például a nagybányai, melyek esetén egy-egy település távolabb van a központtól mint 30 kilométer, és ez esetben sem tisztázott, hogy kell-e nyilatkozat vagy sem?
Kérdésünkkel megkerestük Apjok Norbert máramarosi képviselőt, a képviselőház rendészeti bizottságának tagját, aki elmondta: „Metropoliszövezeteknek a törvény szerint a 30 km-es körzet számít, erre a törvényre hivatkozik a GCS is. Ugyanakkor vannak olyan metropoliszövezetek, amelyek ennél nagyobbak. Illetve nem minden municípium körül van megszervezve metropoliszövezet. Sajnos, ez is beilleszkedni látszik a kormány által hozott, többféleképpen értelmezhető, illetve nem egyértelmű intézkedések sorába.”
A legújabb hír e téren, hogy a Szatmár megyei prefektus visszatért a témára egy közlemény erejéig, és nyomatékosította: nem létezik a Szatmárnémeti Metropoliszövezet, ezért mindenkinek, aki települések között közlekedik Szatmár megyében, kell legyen nyilatkozata vagy munkahelyi igazolása.
Mivel ez legalább egyenes, érthető beszéd, továbbá a prefektusok mégiscsak a kormány területi képviselői, úgy véljük, érdemes alapul venni, amit mondanak.
Tehát: csakis a hivatalosan megalakított (és időközben meg nem szüntetett) metropoliszövezeteken belül közlekedjünk papírok nélkül. És ha metropoliszövezeten belül olyan településre utazunk, mely 30 kilométernél távolabb van a központtól, szintén legyen nálunk nyilatkozat.
Mivel a kormány szerint ezek a nyilatkozatok kézzel is megírhatóak, és a dátum is módosítható rajtuk, nem nagy dolog bebiztosítani magunkat, hát tegyük meg, ne kockáztassuk a bírságot. (digi24.ro, hírszerk., frissujsag.ro)
Fotó: averie woodard/unsplash.com
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!