Véglegesen megszavazta a parlament a Trianon-törvényt
2020. november 03. 15:24, utolsó frissítés: 17:32
A parlement ismét megszavazta az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a – Magyarországot területe kétharmadától megfosztó – békeszerződés évfordulóját. Így Klaus Johannisnak ki kell hirdetnie azt.
A képviselőház döntő házként elutasította Klaus Johannisnak azt a kérését, hogy a parlament tárgyalja újra a Trianon-törvényt. A g4media tájékoztatása szerint egyedül az RMDSZ képviselői (23) szavaztak a törvény ellen, a PSD és a PMP támogatta (175), míg a PNL és az USR tartózkodott a voksoláson (85). A szavazás előtt az RMDSZ még kérte a voksolás halasztását, mert állítólag szabályzatellenesen volt a tervezet megvitatásának a menetrendje a kulturális szakbizottságban, de ezt a kérést a PSD és PMP támogatásával a képviselők elutasították.
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a törvénytervezet vitája alatt elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek abban, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek az ország fejlesztését szolgálják, hanem inkább politikai célokra használják a törvényhozást, mint például a Trianon napjának a törvénye. Ennek értelmében lehetőséget adnak arra, hogy Romániában ünnep legyen június 4.
Benedek Zakariás továbbá rámutatott arra is, hogy ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé. „Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést” – fogalmazott a frakcióvezető. Hozzátette: Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagodott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával. A plénumi vitán Benedek Zakariás arra kérte a román pártok képviselőit, hogy közösen, mielőbb dolgozzanak ki egy stratégiát az ország fejlesztéséről, arról, hogy miként nézzen ki Románia 10 év múlva.
A törvény általános vitáján a PMP részéről Marius Paşcan képviselő szólalt felt, aki szerint megmagyarázhatatlan és megalapozatlan volt okok miatt küldte alkotmánybíróságra majd vissza a parlamentnek az államfő a törvényt. "Kérdem én, milyen politikai háttérmegállapodások írhatják felül a történelmet és Románia érdekeit? Kinek áll érdekében csúfot űzni elődeink emlékéből és dicsőséges tetteiből?" - fogalmazott.
A PSD részéről felszólaló Alfred Simonis képviselő pedig kijelentette, nem érti, hogy miért blokkolják olyan "agresszívan" a törvényt, és szerinte a javaslatnak semmi köze sincs a kampányhoz, hiszen 2 évvel korábbról származik. "Ez nem irányul senki ellen, de ahogyan a magyar állam úgy ítélte meg, hogy a magyar nemzet számára ez egy tragikus nap, és ennek megfelelően nevezte el - mi pedig tiszteletben tartjuk ezt a jogukat -, úgy nekünk is jogunkban áll, hogy akik akarjuk, ünnepelhessük meg ezt a napot, ezt a szerződést" - hangsúlyozta a PSD-s képviselő.
Klaus Johannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. Kérését korábban a szenátus már elutasította.
A bukaresti kétkamarás parlament képviselőháza májusban valamennyi román párt és a – nem magyar – kisebbségi frakció támogatásával, illetve az USR tartózkodása közepette, nagy többséggel fogadta el a szociáldemokrata többség törvénykezdeményezését, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.
A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés századik évfordulója előtt. Johannis azonban ezt nem tette meg, hanem először az alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.
Az alkotmánybíróság júliusban elutasította az óvást, de Johannis ezt követően sem hirdette ki a törvényt, hanem szeptemberben visszaküldte megfontolásra a parlamentnek. Erről szavazott most a képviselőház. A törvény az államelnöki kihirdetést követően lép érvénybe. (mti/g4media)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Magyarország továbbra is sárga zónás, onnan érkezve karanténba kell vonulni
Megújult az ótordai református templom
Bukaresten kívül már csak Kolozs és Ilfov megye piros zónás
Hamis negatív teszteredményeket árult, de lebukott a csaló
