2022. október 3. hétfőHelga
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Véglegesen megszavazta a parlament a Trianon-törvényt

2020. november 03. 15:24, utolsó frissítés: 17:32

A parlement ismét megszavazta az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a – Magyarországot területe kétharmadától megfosztó – békeszerződés évfordulóját. Így Klaus Johannisnak ki kell hirdetnie azt.


A képviselőház döntő házként elutasította Klaus Johannisnak azt a kérését, hogy a parlament tárgyalja újra a Trianon-törvényt. A g4media tájékoztatása szerint egyedül az RMDSZ képviselői (23) szavaztak a törvény ellen, a PSD és a PMP támogatta (175), míg a PNL és az USR tartózkodott a voksoláson (85). A szavazás előtt az RMDSZ még kérte a voksolás halasztását, mert állítólag szabályzatellenesen volt a tervezet megvitatásának a menetrendje a kulturális szakbizottságban, de ezt a kérést a PSD és PMP támogatásával a képviselők elutasították.

Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a törvénytervezet vitája alatt elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek abban, hogy olyan rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek az ország fejlesztését szolgálják, hanem inkább politikai célokra használják a törvényhozást, mint például a Trianon napjának a törvénye. Ennek értelmében lehetőséget adnak arra, hogy Romániában ünnep legyen június 4.

Benedek Zakariás továbbá rámutatott arra is, hogy ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé. „Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést” – fogalmazott a frakcióvezető. Hozzátette: Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagodott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával. A plénumi vitán Benedek Zakariás arra kérte a román pártok képviselőit, hogy közösen, mielőbb dolgozzanak ki egy stratégiát az ország fejlesztéséről, arról, hogy miként nézzen ki Románia 10 év múlva.

A törvény általános vitáján a PMP részéről Marius Paşcan képviselő szólalt felt, aki szerint megmagyarázhatatlan és megalapozatlan volt okok miatt küldte alkotmánybíróságra majd vissza a parlamentnek az államfő a törvényt. "Kérdem én, milyen politikai háttérmegállapodások írhatják felül a történelmet és Románia érdekeit? Kinek áll érdekében csúfot űzni elődeink emlékéből és dicsőséges tetteiből?" - fogalmazott.

A PSD részéről felszólaló Alfred Simonis képviselő pedig kijelentette, nem érti, hogy miért blokkolják olyan "agresszívan" a törvényt, és szerinte a javaslatnak semmi köze sincs a kampányhoz, hiszen 2 évvel korábbról származik. "Ez nem irányul senki ellen, de ahogyan a magyar állam úgy ítélte meg, hogy a magyar nemzet számára ez egy tragikus nap, és ennek megfelelően nevezte el - mi pedig tiszteletben tartjuk ezt a jogukat -, úgy nekünk is jogunkban áll, hogy akik akarjuk, ünnepelhessük meg ezt a napot, ezt a szerződést" - hangsúlyozta a PSD-s képviselő.

Klaus Johannis felülvizsgálati kérelmében azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. Kérését korábban a szenátus már elutasította.

A bukaresti kétkamarás parlament képviselőháza májusban valamennyi román párt és a – nem magyar – kisebbségi frakció támogatásával, illetve az USR tartózkodása közepette, nagy többséggel fogadta el a szociáldemokrata többség törvénykezdeményezését, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza a hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés századik évfordulója előtt. Johannis azonban ezt nem tette meg, hanem először az alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Az alkotmánybíróság júliusban elutasította az óvást, de Johannis ezt követően sem hirdette ki a törvényt, hanem szeptemberben visszaküldte megfontolásra a parlamentnek. Erről szavazott most a képviselőház. A törvény az államelnöki kihirdetést követően lép érvénybe. (mti/g4media)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS