2020. november 24. keddEmma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Felavatták Bethlen Gábor három méteres szobrát Marosvásárhelyen

2020. november 15. 15:48, utolsó frissítés: 18:08

Felavatták Bethlen Gábor egész alakos szobrát Marosvásárhelyen vasárnap. Az eseményen a városi polgárok nem lehettek jelen, csupán online és a televízióban lehetett követni.


Az eredeti terv szerint tavaly november 15-én, a fejedelem születésének 440 éves évfordulóján avatták volna fel az őt megformáló szobrot. Ez a terv ugyan a számos adminisztratív akadály miatt meghiúsult akkor.

A kulturális minisztériumtól tavaly ősszel sikerült a szükséges jóváhagyást ahhoz, hogy Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobrát felállítsák Marosvásárhely főterén, ahol az elmúlt harminc évben ez az első magyar vonatkozású szobor, aminek az elkészítését és felállítását teljes egészében önkormányzati pénzből finanszírozták.



A marosvásárhelyi tanács 2017-ben mintegy egymillió lejes költségvetést szavazott meg erre a célra. A több mint három méter magas, egész alakos köztéri alkotás Harmath István marosvásárhelyi származású, jelenleg Baján élő művész munkája, a szobor kiöntésére Sánta Csaba szovátai szobrász műhelyében került sor.


A szobor avatása körül sok huzavona volt a városháza egy ideig támogatta, majd akadályozta annak felállítását, a tavaly novemberi meghiúsult avatás után Soós Zoltán azt szerette volna, ha augusztus 20-án leplezik le, végül egy évet csúszott az átadás.

Az eseményen felszólalt Soós Zoltán polgármester, Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, és jelen volt Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője, Vass Levente (a szoborállítás egyik élharcosa) és Csép Éva Andrea parlamenti képviselők is.



"Bethlen Gábor nem csupán Erdély egyik, vagy talán a legjelentősebb fejedelme volt, de Marosvásárhely atyja, sőt, keresztapja is, hiszen elsőként ő nevezte így városunkat. Kinek állíthatna Marosvásárhely népe szobrot, ha nem éppen neki?" - emelte ki Soós Zoltán polgármester.

"A városi lét a szabadság bölcsője a középkor óta. A gondolatok és áruk találkozási pontja, a kultúra és a kereskedelem központja, a polgári kiváltságok birtokosa. Azzal, hogy szabad királyi városi rangra emelte Marosvásárhelyt, Bethlen Gábor ezt a szabadságot intézményesítette, és indította el városunkat azon az úton, amelyre ma is büszkék vagyunk. Azon az úton, amely ahhoz vezetett, hogy Marosvásárhely öt nagyobb és több kisebb etnikai közösség lakhelyévé válhatott, ahol magyarok, románok, németek, zsidók és romák mellett örmények és más nemzetek gyermekei is otthonra lelhettek, őslakosok és betelepülők éltek egymás mellett, különböző nyelvek és vallások keveredtek. Nem mindig harag és konfliktus nélkül, de leginkább békében az évszázadok során"- mondta a polgármester, aki mindenkinek megköszönte, hogy segítette ennek az avatásnak a létrejöttét, külön kiemelve Vass Levente parlamenti képviselőt, és kabinetfőnökét, Kali Istvánt.

Kelemen Hunor beszédének elején a Black Lives Matters mozgalom kapcsán kialakult szobordöntésekre utal elítélően:

"Ha elhinnénk azt, amit az elmúlt hetekben, hónapokban láttunk a televíziók képernyőin, ha elhinnénk, hogy az a jó irányt, akkor ma nem szobrot állítanánk, hanem szobrokat döntögetnénk" - mondta az RMDSZ elnök, majd kiemelte Bethlen Gábor "megkérdőjelezhetetlen szerepét".

"Bethlen Gábor tudta, hogy mikor kell erőt mutatni, tudta, hogy mikor kell kompromisszumot kötni, tudta, hogy mikor kell előre törni, és tudta, hogy mikor kell visszavonulni. Nála az előretörés mindig a cselekvés kereteit bővítette, és a visszalépés soha nem jelentett feladást, csupán időt és teret biztosított az újragondolásra, lehetőséget az újabb cselekvésre" - ecsetelte Kelemen.

A szövetségi elnök elmondta azt is, hogy bár a szobor elsősorban a magyaroké, abból, hogy államférfiként milyen volt Bethlen, és ahogyan a 17. században az aranykora vezette Erdélyt, minden nemzet tanulhat, és magáénak érezheti.

"Őrizni a múltat, a jelenben élni, és dolgozni a jövőért. Ez a hármas feladat áll mindannyiunk előtt. A mai esemény az emlékállításról szólt. Őrizzük vele a múltat. Jelet helyezünk el a jelenben azért, hogy egy pillantás is elég legyen erőt meríteni a jövőbeni munkához" - mondta Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke, aki beszédében utalt helyi és a megyei RMDSZ között nemrég még élesen fennállt konfliktusra is. "Bethlen Gábor politikai pályája jó példával szolgál számunkra: rendet kell rakni a városban, és ez lesz az új tanácsosok feladta"- utalt arra, hogy a megyei szervezetnek teljesen sikerült lecserélni a négy évvel ezelőtt megválasztott RMDSZ-es városi tanácsosokat. (hírszerk,)




Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS