2020-2024: mit ígér a kormányprogram?
2020. december 23. 16:54, utolsó frissítés: 19:00
Szerdán Florin Cîțu frissen kinevezett miniszterelnök benyújtotta az új kormány 2020-2024-es programtervezetét, amelyet a 18 miniszter vázolt fel.
A PNL-USR-PLUS-RMDSZ koalíciós kormány dokumentuma teljes egészében itt érhető el, hírünkben csak szemlézünk néhány pontot.
1. Igazságszolgáltatás
A kormányprogram szerint az előterjesztett módosítások alapja a jogállamiság megerősítése, amihez elengedhetetlen feltétel a független, pártatlan, hatékony és minden állampolgár számára hozzáférhető igazságszolgáltatás.
Tervezett alkotmánymódosítások között szerepel a
- „Büntetlen köztisztviselők” (Fără penali în funcții publice) kezdeményezés jogi megfogalmazása és beiktatása,
- az igazságügyi törvények sürgősségi kormányrendelettel való módosítása lehetőségének eltörlése, illetve
- az Alkotmánybíróság tagjainak a kinevezési eljárásának módosítása, elkerülendő a politikai érintettségeket.
Változást szeretne az új kormány az igazságszolgáltatási rendszerben abból a szempontból is, hogy
- felszámolnák az igazságszolgáltatási rendszerben történt esetleges bűncselekményeket kivizsgáló speciális ügyészi osztályt (SIIJ), és
- eltörölnék az ügyészek és bírák korengedményes nyugdíjazási rendszerét, de
- prioritásként kezelik az Igazságügyi Felügyelet átszervezését is.
A kormányprogramban szerepel még célkitűzésként
- a főügyészség, a DNA és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezetőségének kinevezésére vonatkozó eljárás megváltoztatása, olyan értelemben, hogy csökkentsék a politikum befolyását és növeljék a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerepét ebben a folyamatban.
2. Védelem
A védelem középtávra szóló célkitűzések között van egy olyan politikai és törvényes keret kifejlesztése, amely biztosítaná a korszerűsítést, Románia stratégiai fontosságának növelését a NATO-n és az EU-n belül, az USA-val való stratégiai partnerség megerősítését, a védelmi technológia korszerűsítését – írja az Agerpres.
A védelmi minisztérium területén kiemelt célok:
- a felszerelés magas szintű technológiára váltása,
- művelt és jól képzett humán erőforrás,
- a belföldi védelmi ipar újraindítása,
- a tudáson és innováción alapuló intézményi kultúra kifejlesztése és
- a nemzeti ellenállóképesség fejlesztése, beleértve a lakosság és a terület védelmének felkészítését.
3. Belügy, közrend
A belügyminisztérium célkitűzései között egy új közrendészeti és közbiztonsági stratégia kidolgozása áll, amely hangsúlyt fektet
- a rendőrök aktív utcai jelenlétére,
- a belügyminisztériumi struktúrák személyzeti hiányának a megoldására,
- a közigazgatási folyamat egyszerűsítésére és a szolgáltatások digitalizálására.
„Az új stratégia gyakorlatba ültetése emelni fogja az állampolgárok, helyi közösségek biztonságát és a bűnözés megelőzését célzó mechanizmusok hatékonyságát, többek között a belügyi struktúrák – főként a rendőrség és csendőrség – közötti kompetencia-átfedések kiküszöbölésével” – fogalmaz az Agerpres.
A belügyminisztérium terve között a közrend számára a következő területek és irányok válnak prioritássá:
- az eltűnt személyek megtalálása,
- az iskolai biztonság,
- a családon belüli erőszak visszaszorítása,
- a fiatalkorúak bűnözésének megelőzése, és
- a szervezett bűnözés elleni határozottabb fellépés.
4. Külügyek
A külügyminisztérium négy évre szóló tervei között szerepel
- az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) megszüntetése,
- a diaszpórai képviselet megerősítése,
- a külhoni román állampolgárokat képviselő törvényhozók számának növelése.
- létrehoznak egy Diaszpóra Csapatot, amelyben a külügyi, belügyi, a munkaügyi, igazságügyi, oktatási, művelődési tárca képviselteti magát,
- további erőfeszítések a schengeni térséghez és euróövezethez való csatlakozás érdekében,
- a NATO keleti szárnyának megerősítése.
5. Körgyűrűk és 1000 kilométernyi autópálya
A tervek között szerepelnek többek között a következő sztrádák és gyorsforgalmi utak:
- a megközelítőleg 311 kilométer hosszú A8-as Marosvásárhely - Târgu Neamţ - Iaşi - Ungheni autópálya (36 milliárd lejes kivitelezési irányárral),
- a 421 kilométeres A7-es Ploieşti - Buzău - Focşani - Bákó - Paşcani - Suceava - Siret sztráda (8,2 milliárd lejes költségvetéssel),
- az A13-as sztráda 8,8 milliárd lejes költségvetésű 160 kilométeres szakasza Brassó és Bákó között, illetve 125 kilométeres szakasza Szeben és Brassó között (7,1 milliárd lej),
- a Craiova - Piteşti gyorsforgalmi út 3-as és 4-es szakasza (1,3 milliárd lejes költségvetés),
- a Sepsiszentgyörgy - Gyergyóditró, valamint Szováta - Csíkszereda gyorsforgalmi utak, illetve
- a dobrudzsai gyorsforgalmi utak, melyeknek a megvalósítása prioritást jelent a gazdasági jövedelmezőség miatt.
A 2021-2024 között szeretnének 370 kilométernyi körgyűrű terelő és bekötő út építését és kiterjesztését is 5,5 milliárd jelből, azaz
- Bukarest körgyűrűjének fejlesztését,
- és Temesvár déli körgyűrűje, Zilah, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Galac és Târgu Jiu körgyűrűjének a kiépítését.
Új projektnek számít ugyanakkor Kolozsvár metropolisz-övezetének körgyűrűje, Temesvár nyugati körgyűrűje, Segesvár, Vaslui, Râmnicu Vâlcea terelőútja.
A tervezetben szerepel még a megkezdett projektek befejezése is, úgy mint az A3-as jelzésű erdélyi autópálya 155 kilométeres szakaszának kivitelezése, az A1-es Nagyszeben - Piteşti sztráda befejezése, az A10-es Szászsebes - Torda pálya 2-es szakaszának megvalósítása.
6. A kultúra alá sorolt területek, azaz a vizuális művészetek, az előadóművészetek, a szórakoztatóipar, a kulturális örökség, a kulturális és kreatív ipar a program szerint
- önálló területként kezelendőek az értéktermelő jellege miatt
- meg kell teremteni a többi ágazattal való együttműködésnek a feltételeit.
„A kultúra terén gyökeres változásokra van szükség ahhoz, hogy az ágazatban tevékenykedő személyek és szervezetek számára jogi, anyagi és szociális biztonságot nyújtsanak” - állítja a leendő kabinet.
7. A nyugdíjak kapcsán a tervezet megjegyzi, hogy
- a nyugdíjpont értéke továbbra is évente nőni fog az inflációs rátával és az országos bruttó átlagbér-növekedés legalább 58,5%-ával
- a speciális jogszabályok által létrehozott privilégiumok eltörlése,
- a hozzájárulás elvének alkalmazása minden nyugdíj kiszámítási alapjaként.
8. Digitalizálni!
Az új koalíciós kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy Románia digitalizációja bekövetkezzen, hiszen azt tartják a gazdaság, a közigazgatás és a teljes társadalom gyökeres reformjához és a közszféra teljesítőképességének növeléséhez. A digitalizáció négy stratégiai pontja
- a digitális közigazgatás,
- a digitális gazdaság,
- a digitális oktatás és
- a romániai társadalom digitális kompetenciáinak fejlesztése.
A kormányprogram szerint ehhez szükség van
- versenyképes technológiákra,
- új paradigma meghonosítására, és
- reális konvergencia megteremtésére az EU-s partnerekkel.
9. Munkaügy
A programterv munkaügyi fejezetében szerepel az az ötlet, hogy „az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség (ANOFM) által évente létrehozott képzési programok helyett a munkaadók saját maguk kezelhetik majd az alkalmazottaik képzéséhez szükséges vissza nem térítendő európai forrásokat, ugyanis a versenyszférában tevékenykedő munkaadók jobban ismerik saját alkalmazottaik szükségleteit, mint egy közintézmény” – fogalmaz az Agerpres.
További terv, hogy
- nagyobb figyelmet fordítsanak a munkaerő technológiai képzésére,
- lehetővé tenni a távmunkára való átállást,
- kiemelten kezelendőek a foglalkoztatás szempontjából hátrányban lévő társadalmi csoportok: a 16-29 éves korosztály, az 50 év fölöttiek, a hátrányos helyzetű közösségekhez tartozó vagy fogyatékkal élő személyek, és a külföldről hazatelepülni vágyó állampolgárok,
- hozzáférhetőbbé tenni a képzéseket azok számára is, akik 4 elemi osztályt végeztek el.
10. Oktatás
A kormány programja támogatja egy Nemzeti Program keretében a „Képzett Románia” programot, amelyek korábban Klaus Johannis propagált. Ennek érdekében a kormánynak az a terve, hogy fokozatosan emelni fogja az oktatás finanszírozásának összegeit.
11. Környezetvédelem
Erről a témakörről nemrég közöltünk egy interjút Tánczos Barnával, a leendő kormány környezetvédelmi miniszterével, aki részletesebben beszámolt a tervekről.
További információk és részletek érdekében itt olvasható a kormányprogram.
(agerpres, Digi24, hírszerk.)
CÎȚU-KORMÁNY ALAKUL
» A PNL vezérkara megszavazta a koalíciós feltételek lazítását: Orban is lehet miniszterelnök
» Kelemen Hunor: az RMDSZ is szeretne házelnöki posztot
» A PSD-sek nem vállalnak semmiféle parlamenti funkciót
» USR-PLUS: Az alsóházi elnöki tisztség kulcsfontosságú a reformok életbe ültetéséhez
» Megszületett a megegyezés a kormányról: három tárcát kapott az RMDSZ
» Miről tárgyaltak a mai nap a „Vila Lac”-ban a pártok küldöttségei? Összefoglaltuk
» Túl engedékeny volt Orban - háborognak a liberálisok, inog a pártelnök széke?
» Kormányprogram: az önkormányzati választási rendszeren veszhet össze az USRPLUS és az RMDSZ
» Megegyezés az államtitkári és prefektusi pozíciókról: az RMDSZ 5 prefektust nevezhet ki
» Déli 12 órakor összeül Románia új parlamentje. Mi van napirenden?
» Megtudtuk, kit jelöl az RMDSZ az Ifjúsági és Sportminisztérium élére
» Világjárvány, választások, válságok: szakértőt kérdeztünk a társadalom mozgatórugóiról
» Kelemen Hunor: még az ünnepek előtt leteheti esküjét az új kormány!
» Az alakuló kormány négyéves tervei: autópályák, fekete-tengeri földgáz, öntözőrendszerek
» Johannis Florin Cîțut jelölte a miniszterelnöki posztra
» Megvan a Cîțu-kabinet miniszterjelöltjeinek végleges névsora
» A Cîțu-kormányban mindössze egy nő jutna mandátumhoz, súlyosan sérül az esélyegyenlőség elve
további közviták »