2021. január 25. hétfőPál
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Valószínűleg nem rendelkeztek építkezési engedéllyel a csíksomlyói romatelep háztartásai

2021. január 09. 10:23, utolsó frissítés: 10:27

Horváth István szociológus a Facebookján írt arról, hogy korábbi szakértői felmérések során mit tapasztaltak a csütörtökön leégett csíksomlyói romatelepen, illetve mi lehetett a helyzet a tűzvész pusztítása előtt.


Mint kifejti, nincs arra vonatkozó pontos információja, hogy pontosan hol pusztított a tűzvész: csak a roma szegregátumként értelmezett részen, vagy azon túl is. Ám ismerve a terepet, nehéz elképzelni, hogy a telepen túl terjedt. A csíksomlyói szegregátum a település (Csíksomlyó) periférikus, viszonylag jól behatárolt, elszigetelt térsége. Ami biztos, hogy leégett a csíksomlyói romatelep nagy része - szögezi le.

Az általa vezetett intézmény, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által 6 éve, a SocioRoMap kutatása során begyűjtött adatok alapján a telep általános jellemzőiről ezt írta:

"37 háztartás 2015-ben – ami, azóta dinamikusan növekedett, jelenlegi szakértői becslések szerint már közelít a negyvenöthöz.

170-hez közelítő lakós 2015-ben - ami, azóta dinamikusan növekedett, jelenlegi szakértői becslések szeri már meghaladta a 230-at.

A háztartásoknak kevesebb mint harmadának volt hivatalos áramszolgáltatói szerződése (az információk szerint az önkormányzat átvállalta egyes esetekben az áramszolgáltatás fizetését, legalábbis, ahol az törvényileg lehetséges volt). Ez nem általában az áramszolgáltatás hiányát, hanem az ahhoz való hozzáférés közvetett, improvizációk formájában történő megoldását jelentette. (talán nem mellékes a tűzvész viszonylatában)

A háztartásokban alig, de a telepen hozzáfértek a hálózatilag szolgáltatott vízhez. Volt pár vízcsap, amely fogyasztását (nem aktuális, hanem régebbi értesülések szerint) ugyancsak az önkormányzat fizette.

Alapvetően zsúfolt egymáshoz közel épülő, háromnegyedében inkább tákolmány jellegű építményekből állt össze az építményalap. Összességében nyomortanya, kényszerlakás benyomását keltve. A háztartások zöme maximum két helyiségből (többnyire egy lakószoba, egy mellékhelyiség) állt, és egy ilyen lakásra 4,5 személy jutott (messze a 2,7-es országos átlagos háztartásméret fölött).

Ez előtt hat évvel a háztartások majdnem fele esetében nem volt tisztázott a telek tulajdona és majdnem egy háztartás sem rendelkezett hivatalos építkezési engedéllyel. Ez majd nagyon megnehezíti bármilyen hivatalos (értsd állami vagy önkormányzati) újraépítési segély folyósítását."

A szociológus "Aki szegény, az a legszegényebb" József Attila idézettel kezdte és zárta is a bejegyzését az eset kapcsán. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS