Magyarország és az Európai Ügyészség vádemelések hatékonyságában fogja segíteni egymást munkáját
2021. április 09. 19:23, utolsó frissítés: 19:28
A nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Laura Codruța Kövesi európai főügyész és Polt Péter Magyarország legfőbb ügyésze – közölte a az Európai Ügyészség.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Magyarország az első, a megerősített együttműködésben részt nem vevő uniós tagállam, amely megállapodást kötött a Kövesi által vezetett Európai Ügyészséggel.
A megállapodás értelmében a magyar ügyészség a büntetőügyekben az uniós igazságügyi együttműködés meglévő eszközeivel támogatja majd az Európai Ügyészség munkáját és az Európai Ügyészség is ezen jogi intézményeket veszi majd igénybe, ha a magyar hatóságokhoz fordul. A megállapodás kitér a bűnügyekben folyatott kooperáció mikéntjére és az intézmények közötti stratégiai lépések összehangolására.
A megállapodásban a felek leszögezték, hogy rendszeresen szerveznek magas szintű, az Európai Főügyész és Magyarország Legfőbb Ügyésze közötti találkozókat, valamint egyéb értekezleteket. Közös képzések szervezésére is lehetőség nyílik, a felek megállapodtak abban is, az egyik fél által szervezett konferenciákra, rendezvényekre meghívhatják egymást.
Egy tavaly novemberi videóhívás során egyezett meg Polt Péter és Kövesi arról, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymás munkáját a nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítása érdekében. Az erről szóló részleteket tartalmazó munkamegállapodást most írták alá a felek. Az egykori DNA-főügyész március 26-án Luxembourgban írta alá az együttműködési megállapodást, míg a magyar főügyész április 6-án Budapesten.
Kövesi szerdán levelet írt Didier Reynders igazságügyi és Johannes Hahn költségvetési európai biztosoknak, melyben azt javasolja, hogy június elsejétől kezdhesse meg az általa vezetett intézmény a nyomozati munkát.
Az ügyészséghez most folynak felvételik, eddig 10 tagállamból sikerült kiválasztani a jelölteket, így az intézmény álláspontja szerint már alkalmasak lennének számos nyomozás lefolytatására ezekben az országokban.
Az Európai Ügyészség feladata az EU költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel, úgy mint az EU pénzügyi alapjait érintő 10 000 eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló ÁFA csalások kapcsolatos nyomozás és vádemelés. Az Európai Ügyészség létrejöttét megelőzően ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak és a hatáskörök nem léphette át az adott ország határát. Az európai bűnüldöző szervezetek az Európai Csalás Elleni Hivatal - OLAF, az Eurojust és az Europol sem végezhetnek nyomozati munkát.
Az ügyészséghez nem kötelező a csatlakozás, eddig 28 tagállamból 22 tette meg. Románia igen, így itteni ügyekkel kapcsolatosan kifejtheti a tevékenységét, Magyarország azonban például nem csatlakozott.
Magyarországra döntése azt jelenti, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unió szintjén létező jogi eszközökön, a kölcsönös elismerés elvén alapul. Például a bizonyítékok gyűjtésére az európai vizsgálati szempontokat fogják alapul venni. (g4media/hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!