Polgármester-választások újratöltve: fél évvel a választások után 30 romániai településnek nincs elöljárója
2021. május 04. 17:35, utolsó frissítés: 17:43
Alig 6 hónappal a helyhatósági választások után ismét az urnákhoz hívják 30 település lakosságát. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) azt javasolja a Belügyminisztériumnak, hogy júnuis 20-án szervezzenek újabb fordulót, mivel a prefektúrák jelentései szerint 30 településen nincs betöltve a polgármesteri tisztség.
A spotmedia.ro úgy tudja, 12 településen elhunyt a megválasztott elöljáró, 13 polgármesternek a törvénnyel gyűlt meg a baja, 5 pedig a kényelmesebb parlamenti bársonyszék miatt hagyta ott a lakosság bizalmából elnyert polgármesteri funkciót.
Elhalálozás esetén érthető, hogy meg kell ismételni a voksolást, azonban ebben a "kategóriában" is volt egy nagyon furcsa eset: az Olt megyei Deveselu községben még a választás előtt meghalt az a jelölt, akinek végül bizalmat szavaztak a helybéliek. A többi 11 elhalálozott közül egyébként 6 volt koronavírusos.
Ha az elhalálozás nem is látható előre, az talán jogszabályokkal kiszűrhető lenne, hogy ne induljanak olyanok a választásokon, akik nem foglalhatják majd el az elnyert tisztséget. Ez ugyanis amellett, hogy nem korrekt a választókkal szemben, pénzbe is kerül, hisz a közösből kell finanszírozni az újabb szavazólapok nyomtatását, az urnabiztosok fizetését, stb.
A jogszabályok még csak annyit sem írnak elő, hogy aki pl. polgármesteri mandátumot nyert, előzetesen lemondjon erről a tisztségről, ha parlamenti mandátumért indul. Azaz hogy egy minimális kockázati tényezőt építsenek a rendszerbe, hogy legalább egy kicsikét törjék a fejüket a döntésen azok a jelöltek, akik nem adnak túl sokat az általuk képviseltek akaratára. A legutóbbi parlamenti választásokkor 4 PSD-s és egy PNL-s politikus lépett úgy elő honatyává, hogy ezért otthagyta a polgármesteri tisztséget.
További 13 településvezetői szék pedig azért üresedett meg, mert a nyertes esetén összeférhetetlenséget állapítottak meg vagy épp az derült ki, hogy köztörvényes bűncselekmény miatt nem foglalhatja el a funkciót. Erdélyből pl. Kézdialmáson és Szilágysomlyón kell megismételni a választást jogi természetű problémák miatt.
A törvénnyel bajlódó polgármesterek sorában akad olyan is, aki eléggé bicskanyitogató módon áll a közügyekhez. Dogdan Davilescut például, akit függetlenként választottak meg a Prahova megyei Șotrile községben, gyermekpornográfiáért ítélte el jogerősen a bíróság. Azonban amikor 2020 októberében közölték vele, hogy emiatt nem lehet polgármester, kijelentette, hogy ettől függetlenül indulni fog, amikor az új választást kiírják.
Hasonlóképpen nyilakozott kollégája, Ștefan Benonie (PSD) is, aki az Argeș megyei Aninoasa községben nyert választást. Újraindulási szándékában őt sem akadályozza a tény, hogy a hatóság kimondta: nem lehet polgármester, mivel korábban jogerősen elítélték egyebek mellett gyilkosság elkövetése miatt.
A spotmedia.ro megszólaltatta Septimius Pârvut, a választásokat felügyelő, EFOR nevű civil szervezet egyik szakértőjét, aki kifejtette: szükség volna arra, hogy a jogszabályokat egymáshoz igazítsák. Azaz hogy szerepeltessék a választáson való részvételre vonakozó feltételek között azokat az előírásokat, melyek a tisztséghez jutottakra vonatkoznak.
Elmondta: "stupid dolognak tartja", hogy ilyesmi előfordulhat. "Nem tartom logikusnak, hogy olyanok indulhassanak választáson, akik nem foglalhatják el az illető funkciót. Mi már több ízben is felhívtuk a figyelmet erre a problémára" - mondta.
Pârvu szerint nem szabad ezt a választókra bízni, mivel megtörténhet, hogy nincs is tudomásuk artól, hogy a jelöltek milyen helyzetben vannak.
Úgy vélte, a törvényekben tisztázni kellene, milyen körülmények között vehetnek részt választásokon olyanok, akiket elítéltek. "Nem hinném, hogy alkotmányellenes volna, ha azok esetén, akik megszegték a törvényt, és akiket jogerősen elítéltek, emiatt pedig egy ideig nem tölthetnek be köztisztséget, megtiltanák a választásokon való részvételt" - fejtegette. Hozzátéve: nyilván, az eltiltás nem egy életre szól, senki nem mondja azt, hogy akit egyszer elítéltek, többé soha ne indulhasson választásokon.
Leszögezte, e tekinteben a törvények nemfogalmaznak eléggé világosan, ezért a jogszabályokat össze kellene hangolni.
A szakértő szerint ugyankkor a csalás gyanúja is felmerül az ilyen esetekben, hiszen a problémás jelöltek nagyon jól tudják, hogy milyen helyzetben vannak.
Pârvu szerint továbbá ajánlatos lenne a helyhatósági választások esetén némi változtatásokat eszközölni azon a módon ahogy a körzeti választási irodák végzik az ellenőrzéseket. Mint kifejtette: amellett, hogy sok a feladat és aránylag kevés a rendelkezésre álló idő, az is gondot jelenthet, hogy a körzeti választási irodák munaktársai sok esetben a regnáló polgármesterek beosztottjai, ezért lehet, hogy akkor sem mernek szólni, ha épp problémákat fedeznek fel a jelöltekkel kapcsolatban.
Hozzátette: a 2016-os választásokkor például több száz olyan jelölt indult, akik nem töltötték be a jelöltséghez szükséges életkort. Tavaly pedig az indulók kb. 5%-a azért nem felelt meg az előírásoknak, mert a listák, mlyeken indultak, nem feleltek meg az esélyegyenlőség elvének - azaz csak férfiak vagy csak nők szerepeltek rajtuk. (spotmedia.ro, hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!