2021. június 12. szombatVillő
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Skót miniszterelnök: többségben a függetlenségpárti erők a skót parlamentben

2021. május 09. 10:40, utolsó frissítés: 14:13

Skóciában a kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 64 mandátumhoz jutott a csütörtöki skóciai parlamenti választás, és csupán egy képviselői hellyel maradt le az abszolút többségről. A Nicola Sturgeon skót miniszterelnök vezette SNP-é így is messze a legnagyobb frakció az edinburghi parlamentben, és a párt alakíthat újból kormányt Skóciában.


Nicola Sturgeon szombat esti nyilatkozatában az SNP rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt. A skót miniszterelnök kiemelte: az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a most kezdődő új parlamenti időszakban. A Zöldek 8 helyet szereztek a 129 tagú edinburghi parlamentben, így a két pártnak így összesen 72 képviselője lesz. A Munkáspárt 22 helyet, a Konzervatív párt 31 helyet szereztek az új skót parlamentben.

Szombat esti beszédében Nicola Sturgeon hangsúlyozta: az SNP és a Zöldek álláspontja egyaránt az, hogy az újabb függetlenségi népszavazás időzítéséről egyszerű többségi szavazással kell dönteniük a skót parlamenti képviselőknek. A skóciai választások eredménye alapján sem Boris Johnson brit miniszterelnöknek, sem bárki másnak egyszerűen semmiféle demokratikus jogosultsága nem lenne annak megakadályozására, hogy a skót nép az őt megillető joggal élve dönthessen saját jövőjéről - mondta a skót miniszterelnök.

Hozzátette: ha erre kísérlet történik, az egyértelműen azt mutatná, hogy az Egyesült Királyság nem az egyenlők partnersége, és azt is demonstrálná, hogy a londoni kormány megdöbbentő módon már nem az országot alkotó nemzetek önkéntes uniójának tekinti az Egyesült Királyságot. Nicola Sturgeon szerint ez önmagában nagyon erőteljes érv lenne Skócia függetlensége mellett.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök az utóbbi időben többször is kijelentette, hogy nem hajlandó hozzájárulni egy újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre eldöntötte a kérdést. Johnson arra utalt, hogy a skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson azonban országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy újabb népszavazásra van szükség Skócia függetlenségéről, hiszen Skócia egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére volt kénytelen távozni az Európai Unióból, zömmel a kilépésre leadott angliai voksok miatt. Sturgeon azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.

Szombati beszédében mindazonáltal a skót kormányfő is elismerte, hogy az újabb népszavazás sem jelentené automatikusan Skócia függetlenné válását. Úgy fogalmazott: az SNP szándéka most az, hogy türelmes munkával megnyerje a skótokat a függetlenség ügyének. Hangsúlyozta azt is, hogy most az elsődleges feladat Skócia kivezetése a koronavírus-járvány okozta válságból, és utána következhet a döntés az ország alkotmányos jövőjéről.

Nagy-Britanniában csütörtökön számos választást tartottak: Walesben a 60 tagú helyi nemzetgyűlés képviselői mandátumairól kellett dönteni. Angliában 143 tanácsi körzet csaknem ötezer képviselőjelöltjére, Londonban a városháza 25 tanácstagi helyéért és a polgármesteri tisztségért induló jelöltekre lehetett szavazni. A választási szupercsütörtök legfeszültebb várakozással övezett elemei közé tartozott a skóciai parlamenti választás.

A walesi nemzetgyűlésben továbbra is a Munkáspárté a legnagyobb frakció, sőt a párt eddigi legjobb eredményét érte el, miután a 60 képviselői mandátumból 30-at megszerzett. Az angliai tanácsi választásokon ugyanakkor a Labour jelentős veszteségeket szenvedett, és a Konzervatív Párt számos önkormányzatban komolyan előretört a megszerzett képviselői helyek számát tekintve. A legnagyobb feltűnést keltő vereséget a Munkáspárt az eddig hagyományos Labour-erősségként nyilvántartott északkelet-angliai Hartlepool városában szenvedte el. Itt időközi parlamenti választást tartottak, és a konzervatívok most először szerezték meg ezt az alsóházi képviselői helyet a Munkáspárttól.

Ismét Sadiq Khant választották London polgármesterévé

Londonban az előrejelzéseknek megfelelően ismét az ellenzéki Munkáspárt jelöltjét, Sadiq Khant választották polgármesterré. Khan második polgármesteri megbízatását nyerte el. A csütörtökön tartott londoni polgármester-választás eredményét brit idő szerint szombaton késő éjjel hirdették ki.

A posztért húsz jelölt indult - ez rekord -, de Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Shaun Bailey, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt. Sadiq Khan az első és a második helyen megjelölt választói preferenciák összeadása alapján több mint 1,2 millió voksot kapott. Ez azt jelenti, hogy Khanra - az első és a második preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve - a londoni választók 55,2 százaléka szavazott. Shaun Bailey első és második preferenciás szavazatainak együttes száma 977 601.

Khant először 2016 májusában választották a 9 milliós London polgármesterévé. Közvetlen elődje ebben a tisztségben Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti brit miniszterelnök volt, akit szintén kétszer választottak meg a brit főváros polgármesteri posztjára. Sadiq Khan most elnyert második polgármesteri megbízatása a szokásos négy helyett három évre szól. Az eredetileg tavaly májusra kitűzött választást ugyanis Boris Johnson kormánya a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztotta, de a következő választást a jelenlegi tervek szerint az eredeti menetrendnek megfelelő időpontban, 2024-ben tartják.

Az 50 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként született a dél-londoni Tooting kerületben, és meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban nevelkedett hét testvérével együtt. Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő. Sadiq Khant - akinek jogi diplomája van - a legnagyobb ellenzéki brit parlamenti erő, a Munkáspárt mérsékelt baloldali szociáldemokrata irányzatának képviselőjeként tartják számon. Khan a Munkáspárt erőteljesen EU-párti szárnyához tartozik, és a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségének győzelmével végződött - népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt.

A polgármester-választás eredményének kihirdetése után, vasárnap hajnalban elmondott beszédében is kijelentette, hogy London és az egész ország továbbra is megosztott, és még mindig a Brexit ütötte sebeket viseli. Khan hozzátette, hogy hidakat mindig jobb építeni, mint falakat, és ígéretet tett arra, hogy ő is megpróbál hidakat építeni a városháza és a kormány között. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS