2021. június 21. hétfőAlajos
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Megsemmisítő csapást mért a mindenható román Alkotmánybíróságra az Európai Unió Bírósága?

2021. május 19. 16:14, utolsó frissítés: 16:14

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) május 18-i döntése értelmében a romániai bíróságok feladata megvizsgálni, hogy a bírák és ügyészek által elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészi osztály (SIIJ) létrehozásakor tiszteletben tartották-e az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírtakat.


Ezzel a döntéssel elemzők szerint az EUB gyakorlatilag semmissé teszi a romániai Alkotmánybíróság kvázi abszolút hatalmát, és a romániai bíróságok - és bírók - kezébe teszi az európai jog alkalmazásának ódiumát, akár a parlament, a kormány vagy az alkotmánybíróság döntéseinek ellenében.

Miről is van szó?

A romániai bíróságok hat előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztettek az Európai Unió Bírósága (EUB) elé olyan jogviták kapcsán, amelyekben egyrészt a bírák és ügyészek szakmai szervezetei vagy magánszemélyek, másrészt olyan állami hatóságok vagy szervek érintettek, mint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Igazságügyi Felügyelet vagy a főügyészség.

Az alapeljárások felperesei az igazságügyi törvények 2017 és 2019 közötti módosításait vitatják, többek között a SIIJ létrehozásáról szóló törvényt. (Az igazságszolgáltatásban elkövetett esetleges törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészi osztály eltörlését célzó törvénytervezetet egyébként most épp a Velencei Bizottság is vizsgálja, júniusban hoznak döntést.)

Az EUB keddi közleményében leszögezi, megvizsgálta, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal egy olyan nemzeti szabályozás, amely a bírák és az ügyészek által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatására kizárólagos hatáskörrel rendelkező ügyosztály létrehozását írja elő.

"Ahhoz, hogy egy ilyen szabályozás összeegyeztethető legyen az uniós joggal, azt egyrészről az igazságszolgáltatás megfelelő működésével kapcsolatos objektív és ellenőrizhető követelményeknek kell igazolniuk, másrészről pedig e szabályozásnak garantálnia kell, hogy ezt az ügyosztályt nem lehet a bírák és ügyészek tevékenységének politikai ellenőrzését szolgáló eszközként alkalmazni, és hogy az az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő követelmények tiszteletben tartásával gyakorolja hatáskörét. Amennyiben a szabályozás nem felel meg ezeknek a követelményeknek, azt akként lehet felfogni, hogy célja a bírákra gyakorolt nyomást és megfélemlítésüket szolgáló eszköz létrehozása, ami sértené a jogalanyok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát" - fogalmaznak a közleményben.

Az EUB szerint a nemzeti bíróságok feladata megvizsgálni, hogy a bírákat és ügyészeket érintő nyomozások lefolytatásával megbízott ügyosztály létrehozását eredményező reform, valamint az ezen ügyosztályra beosztott ügyészek kinevezésével kapcsolatos szabályok nem teszik-e "kívülről befolyásolhatóvá" az ügyosztályt.

"A Chartát illetően a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia azt, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás ne képezze akadályát annak, hogy az érintett bírák és ügyészek ügyében észszerű határidőn belül tárgyalást lehessen tartani" - áll még az EUB közleményében.

Egy másik előzetes döntéshozatal iránti kérelem a romániai igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) joghatásaira, valamint az ennek keretében megfogalmazott jelentések hatályára vonatkozik. Ennek kapcsán az EUB megállapítja, hogy az MCV-ről szóló 2006/928-as határozat, valamint az e határozat alapján az Európai Bizottság (EB) által készített jelentések uniós intézmények által elfogadott okiratoknak minősülnek és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján képezhetik értelmezés tárgyát.

"A 2006/928-as határozat joghatásait illetően a Bíróság megállapítja, hogy az - Romániának az Unióhoz történő csatlakozása óta - minden elemében kötelező Romániára nézve, továbbá arra kötelezi Romániát, hogy teljesítse a határozat mellékletében szereplő, szintén kötelező erejű értékelési kritériumokat. Ezen - Romániának az Unióhoz való csatlakozását megelőzően a Bizottság által megállapított hiányosságok miatt elfogadott - kritériumok célja többek között annak biztosítása, hogy a tagállam tartsa tiszteletben a jogállamiságot. Románia ily módon köteles meghozni az említett kritériumok teljesítését célzó intézkedéseket, valamint tartózkodnia kell bármely olyan intézkedés végrehajtásától, amely veszélyeztetheti e kritériumok megvalósítását" - fogalmaznak a közleményben.

Az MCV keretében megfogalmazott jelentések joghatásait illetően megjegyzik, ezekben követelményeket szabnak meg Romániával szemben, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg a célkitűzések teljesítése céljából. "A lojális együttműködés elvének megfelelően Romániának figyelembe kell vennie ezeket a követelményeket és ajánlásokat, az értékelési kritériumok hatálya alá tartozó területeken pedig nem fogadhat el vagy tarthat fenn olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztethetik e követelmények és ajánlások eredményességét" - hangsúlyozzák.

Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU Bírósága elé. A Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja - áll az Agerpresnek a döntésről szóló összefoglalójában.

Történelmi döntés, de még miért is?

Elemzők szerint nemcsak a SIIJ vagy az Igazságügyi Felügyelet szempontjából áttörő a döntés. Az igazi csapást a román Alkotmánybíróságra mérte ezzel a döntéssel az Európai Bíróság, hiszen gyakorlatilag minden romániai bírót arra köteleznek, hogy az alkotmánybíróság (illetve a kormány és a parlament) esetleges visszaéléseit megállítsák. Ezzel megtörik a román Alkotmánybíróság eddigi abszolút hatalmát - hívja fel a figyelmet a Spotmedia.

Joguk lesz a bíróknak arra, hogy ignorálják az alkotmánybíróságot - írja a Newsweek is.

A bíró és ügyészi szakmai testületek üdvözölték a döntést, és többek között kiemelték: Romániának minél hamarabb be kell fejeznie a jogharmonizációt az európai jogrenddel, az MCV-jelentéseket komolyan kell vennie, az abba foglaltakat minél hamarabb elfogadnia, és a jelen határozatot is betartania. Ellenkező esetben az ország pénzbüntetést kaphat - írja a Hotnews.

A portál egyébként egy "szájbarágót" is közölt a téma kapcsán, amelyben megerősítik: az új EUB-határozatig is megtehette egy romániai bíró, hogy közvetlenül alkalmazta az uniós jogszabályokat, ám most új hatalmat kapott a kezébe: még ha egy romániai törvényt az alkotmánybíróság validált is, de az szembemegy az uniós joggal, a bírónak kötelessége közvetlen módon az európai jogszabályt alkalmazni.

Ennek következményei egyelőre beláthatatlanul sokrétűek, mindenesetre az bizonyos, hogy a Romániában zajló bírósági ügyek tovább folytatódnak, a bíróknak pedig minden döntésnél figyelembe kell venniük az EUB által adott hivatalos interpretációt. Minden, a SIIJ vagy az Igazságügyi Felügyelet által kezelt ügyben ezt kell alkalmazniuk, így lehetséges, hogy egyes bírósági iratokat semmissé nyilvánítanak, másokat újraszerkesztenek; ugyanígy lehetséges, hogy egyes ügyeket újranyitanak - áll az elemzésben.

(agerpres, hírszerk)

Kiemelt kép: S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay -en.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS