2021. szeptember 23. csütörtökTekla
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Németül is megszólalt Johannis a brassói Haferland kulturális fesztivál megnyitóján

2021. augusztus 02. 10:26, utolsó frissítés: 10:26

Klaus Johannis államfő szerint példaértékűek az erdélyi szászok és románok békés együttélésen és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatai, s ezek Románia és Németország kapcsolatait is fejlesztették, erősítették.


Az államelnök a Brassó megyei Szászkeresztúron (Criț) beszélt erről vasárnap a Haferland (Zabföld) kulturális fesztivál megnyitóján. A román nyelven elmondott beszédét, melynek egyes mondatait németül is elismételte, az elnöki hivatal honlapja közölte.



Az elnök kijelentette: az erdélyi szászok évszázadokon át bizonyították, hogy a jó szervezettség, a szolidaritás és az értékek, hitek és a szabadság tiszteletben tartásáért vívott állhatatos harc túlléphetik a történelem viszontagságait. Johannis úgy vélte: a szászok integrációja a román nemzeti kultúrába Erdélyt olyan multikulturális térséggé alakította, amelyben a nemzeti kisebbségek korlátozások nélkül kinyilváníthatják identitásukat, és amelynek alapvető szerepük van a román társadalomban.

„Románia – az európai sokszínűség és egység mellett erősen elkötelezett államként – az a hely, ahol tiszteletben tartják az etnikai, vallási és kulturális sokszínűséget, és amely modellértékű a tolerancia, a nyitottság és a szolidaritás terén” – jelentette ki az elnök, aki a rendezvény fővédnökségét is vállalta.

Klaus Johannis beszédében megemlítette: a kilencedik alkalommal megszervezett Haferland fesztivál nagy mértékben hozzájárul a szászok identitásának megőrzéséhez, a közösség sajátos kultúrájának bemutatásához. „A kézműves műhelyek, a kiállítások, a hagyományos táncok, szász énekek (...) nem csupán egyszerű művészi megnyilvánulások. Ezek előzményei a térség újraélesztésének alapjait képezik az emberre és a környezetre figyelő fenntartható fejlődésnek” – jelentette ki az államelnök.

Johannis szerint a fiatal generációk bevonása az erdélyi szászok története egyes fejezeteinek a felidézésébe „a térség szellemiségének a fennmaradását” biztosítja. A két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor már csak 36 ezren vallották németnek magukat Romániában. Klaus Iohannis 2002 és 2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségét töltötte be. (MTI)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS