2021. szeptember 23. csütörtökTekla
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

„Művelt Románia”: szálló por és omló vakolat fogadta a Recorder újságíróit a vidéki könyvtárakban

2021. szeptember 15. 10:30, utolsó frissítés: 10:44

Hivatalosan 1877 községi könyvtár működik Romániában, de senki nem tudja, hogy ezek közül hánynak van valós tevékenysége, és hány közülük csak por és pókhálógyűjtő intézmény. A vidéki települések könyvtárait a hatóságok „fölösleges hóbortnak” vagy éppenséggel tehernek tekintik, amellyel nem kívánnak foglalkozni. A Recorder legújabb tényfeltáró riportja a vidéki "kulturális élet" drámai helyzetét mutatja be.


Elméletileg a román állam gondoskodik a vidéki könyvtárak sorsáról, és 2002-ben külön törvényt fogadott el, amely ezeket védi. A jogszabály kimondja, hogy a falusi és községi könyvtárakat nem lehet bezárni: az intézmények csak abban az esetben számolhatók fel, ha maga a település is megszűnik közigazgatási entitásként létezni. Addig is ugyanannak a törvénynek az értelmében a polgármesterek kötelesek rendszeresen pénzt költeni a tékák fenntartására: könyveket kell vásárolniuk, egy könyvtárost kell alkalmazásban tartaniuk, és újabban számítógépes, internetes sarkot is kell működtetniük.

A valóságban a településvezetők azt tehetnek, amit akarnak, és a legtöbben megszegik a törvényt anélkül, hogy bárki szankcionálná őket. Az elmúlt tíz évben több mint 700 vidéki könyvtárat zártak be. Mások romokban hevernek, az alkalmazottakat pedig egyéb feladatok elvégzésére fogják be a polgármesteri hivatalokban. Miközben más országokban a községi könyvtárak valódi kulturális központokként működnek, ahol a vidéki fiatalok hozzáférhetnek a könyvekhez, sajtóhoz, internethez, de a tanórán kívüli fejlesztési programokhoz is - Romániában porlepte polcok és idejétmúlt berendezés fogadja a látogatót, ha egyáltalán be tud jutni termekbe.

A Recorder újságírói több megyének több tucatnyi településén jártak, hogy megnézzék, hogyan néz ki a vidéki könyvtárak, és mennyire törődnek a hatóságok a romániai falvak egyetlen kulturális intézményhálózatának a sorsával.



Az Eurostat olvasásra, „könyvfogyasztási” szokásokra vonatkozó adatai szerint egyébként egy romániai polgár évente átlagosan mindössze 3 eurót költ könyvvásárlásra, a lakosság 95 százaléka egyetlen könyvet sem vásárol évente. Míg Németországban a lakosság mintegy 9 milliárd eurót, Olaszországban 2 milliárdot költenek könyvekre, Romániában ez az összeg 60 millió. A romániai lakosság csupán 2,8 százaléka olvas el egy könyvet havonta. Az Országos Kultúrakutatási Intézet adatai szerint pedig ötből egy román soha nem olvasott egyetlen könyvet sem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS