2021. október 26. keddDömötör
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Identitáspolitika nélkül csak ügyintéző szervezet lennénk, mondta Kelemen Hunor az RMDSZ-kongresszuson

2021. szeptember 17. 14:53, utolsó frissítés: 16:07

Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes a párt 15. kongresszusán elhangzott politikai beszámolójában kitért az elmúlt két év legfontosabb politikai mozzanataira, illetve az aktuálpolitikai történések kapcsán beszámolt azokról a döntésekről, amelyeket a kormányzás hónapjai alatt meghozott az RMDSZ, ugyanakkor vázolta azokat az elképzeléseket, amelyek a meghirdetett családtámogató közpolitikai tervek az egyházakkal

Nem mondható el, hogy 2021 őszén vissza lehet térni a járvány előtti élethez, mondta Kelemen Hunor, és felhívta a figyelmet, hogy az emberi életek megmentése feladata a kormányzatnak, de az RMDSZ is részt szeretne vállalni.


Beszédének elején az elnök a 2019-es kongresszusi szövegének legfontosabb gondolatait elevenítette fel, amelyben a szülőföldön való megmaradás fontosságát hangsúlyozt akkor. A szövetség 1989-től kezdődően mindegyik kongresszus alakalmával továbbgondolta az előző években megfogalmazott célokat, jelezte Kelemen, elmondva, hogy most is így kívánja tenni. „Pragmatikus transzilvanisták vagyunk” jellemezte az RMDSZ-t, egy olyan politikai magatartást jellemezve ezzel, amely „befogadó világnézet szempontjából, de a biztosítja a sikeres politizálást is”. 2019-ben az volt a cél, hogy az európai és romániai parlamenti képviseletet sikerüljön megőrizni. Az európai politizálás, az MNSP-kezdeményezés sikertelensége miatt az EU-t kritizálta, mivel nem veszi figyelembe az 50 millió őshonos kisebbség jogait.



A hazai sikerek közül az elnök a marosvásárhelyi polgármesteri választások megnyerését emelte ki. Szászrégen, Gyergyószentmiklós és Gyímesbükk is a sikerek közé tartozik, azonban vannak olyan veszteségek, amelyeket mai napig nem hevert ki a szövetség, itt többek között a székelykeresztúri veszteséget és a brassói, valamint a máramarosi szórvány gyenge eredményeit emllítette az önkormányzati választások alkalmával.

30 parlamenti mandátummal kezdte el az RMDSZ a törvényhozói munkát a választások után, elevenítette fel Kelemen a decemberi szavazás utáni napokat. A választások után több mint 6 év után ismét vállalta a kormányzást a szövetség, és ez fontos momentum a 89-es fordulat utáni 31 év történetében. Sürgős és megoldatlan problémákat is kellett kezelni, mondta a miniszterelnök-helyettes, de csak néhányat emelt ki, fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy többek között a helyi közösségek szimbólumainak elfogadtatását is elkezdték megoldani.

A jelenlegi koalíciós válságra is kitért, és meggyőződését fejezte ki, hogy a vita lezárható, de először meg kell várni mindkét párt (A PNL és USR PLUS) tisztújító kongresszusát. Kompromisszumot kell keresni, és meg kell találni. Arra van szükség, hogy a felek ne mélyítsék el a válságot, és akik a kormányzást választották és vállalták ne a 2024-ben megszerezhető hatalmat keressék, hanem az aktuális kormányzás felelősségét ne hárítsák el – zárta gondolatát Kelemen Hunor.

Az RMDSZ-elnök röviden kitért a SIIJ körül kialakult helyzetre is: „ezt a különleges ügyosztályt meg kell szüntetni, azonban garancia kell arra, hogy az ügyészek és bíráknak a függetlenségét meg kell tartani” - mondta. Milyen garancia van arra, hogy minden külső befolyástól mentesen dönthessenek a bírák? Az RMDSZ-nek van erről elképzelése, azonban ’rugalmasan kezeli’ a kérdést, állította Kelemen Hunor, annak ellenére, hogy a hangoztatott rugalmasság ellenére hónapok óta nem sikerült dűlőre vinni a kérdést a koalícióban.

A sokat emlegetett reformok kapcsán az RMDSZ-elnök kifejtette azt az álláspontját, hogy sokan üres szlogenként használják a kifejezést, és nincs mögötte valós tartalom. Választási tőkét próbálnak belőle kovácsolni, azonban ezek helyett jobb volna reális programokat elfogadni, amelyek a polgárok javát szolgálják. Itt tért rá a „Szívügyünk a család!” programra, amely szerinte a jövő meghatározó kérdése, a nemzetpolitika alapja. Ide kapcsolódna a népszámlálás mozzanata is, hogy reális helyzetkép rajzolódjon ki az erdélyi magyar kisebbség létszámát és egyéb mutatóit illetően. Fontos az út, víz, gázhálózat, aminek fejlesztése is szerepel a célok között, de ugyanilyen fontos a közösségi kötelékek megerősítése is, az identitáspolitika bővítése, mert enélkül csak ügyintéző szervezetté alakulna át az RMDSZ. Az elnök kiemelte Magyarország kormányával, az egyházakkal való szoros partnerségi kapcsolatot, amely szintén a nemzetpolitikai alapozás fontos része.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS