2022. január 28. péntekKároly, Karola
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A vallásszabadság erdélyi törvénybe iktatását ünnepelték Tordán

2022. január 13. 16:30, utolsó frissítés: 2022. január 17. 13:24

Tordán unitárius istentisztelet keretében ünnepelték meg, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, mely a keresztény Európában elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság tordai kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.



Kovács István
unitárius püspök rövid üzenetében azt hangsúlyozta: "erősen kell fognunk egymás kezét ebben a viharban, hogy megmaradhassunk a kereszténység fundamentumán".

Kolumbán Vilmos, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora arra emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézményt 1948-ban a kommunista állam kényszere hozta létre, de a református, evangélikus és unitárius lelkészek közös képzése közelítette egymáshoz az erdélyi protestáns egyházakat, és eredményessé tette együttműködésüket.

Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész a vallásszabadság kihirdetésének tulajdonította, hogy az erdélyi szászok himnusza "türelemföldként" és "minden hitnek otthonaként" említi Erdélyt.

Csete Árpád
homoródalmási lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta az ünnepi istentiszteleten mondott prédikációjában, hogy a vallásszabadság törvénye a szeretet törvénye, egymás megértésének, elfogadásának a törvénye. Szerinte a törvény azért él négy és fél évszázaddal később is, mert jézusi tanítás alapján szövegezték meg. Hozzátette: a szeresd Istent és szeresd felebarátodat parancsa ma is szilárd alapot jelent.

Az ünnepség a Torda főterén négy évvel ezelőtt felavatott vallásszabadság-emlékműnél folytatódott koszorúzással. A délutáni kolozsvári ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának megkoszorúzásával zárul.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, olyan korban, amikor Európát a katolikusok és a protestánsok közötti villongások jellemezték. Európa nyugati felében csak évtizedekkel később születtek hasonló határozatok.

Nyitókép: Kiss Gábor/MTI

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS