2021. június 13. vasárnapAntal, Anett
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Vitamentes volt az RMDSZ kolozsvári kongresszusa

2019. február 23. 10:11, utolsó frissítés: 23:04

Másodpercre kiszámíthatóra sikerült az RMDSZ 14. kongresszusa. Jelentősége inkább belső kommunikációsnak mondható, olyan volt, mint egy többórás, csúcsprofi motivációs tréning.


Alább követhetők percről percre a szombati nap eseményei, a pénteki tudósításunkat pedig itt olvashatja.

23:09, 2019. február 23.
Gyors összefoglalónk nagyon elfoglaltaknak:

Akit újraválasztottak: Porcsalmi Hunor
A leendő "Le Pen-platform" vezetője: Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere
Az ember, aki leleplezte a Mátrixot: Buday Richárd
Az ember, aki ott sem volt: Szilágyi Zsolt
Amiről senki nem tudja, micsoda (mégis mindenki vallja): a pragmatikus transzilvanizmus
Hol érdemes most pszichiátriát nyitni? Marosvásárhelyen
Akik valóban tematizáltak: a női felszólalók zöme
Mi Székelyföld versenyképességének alapfeltétele? Hogy a rendőrök beszéljenek magyarul (Antal Árpád)
Amit mindenképp fel kellett volna venni: amikor Tăriceanu magyarul próbált beszélni
A befejezetlen mondat: Önök bármikor számíthatnak a magyar kormány támogatására (ha...) (Semjén Zsolt)
Amikor a legtöbben hiányoztak a teremből: a Jövő Erdélyben vitairat ismertetője
Amiről senki nem mer semmit sem tudni: kik lesznek az RMDSZ EP-listájának befutó helyein
Aki 2000 évig fog élni: Mezei János, aki meg akarja élni a liberalizmus és a globalizáció pusztulását
Akinek az ujjlenyomatait most vizsgálják: a 26 ellenszavazat leadója
Valami pozitív a végére: jövőkép elemként először lett tematizálva az erdélyi kreatív szakmák együttműködése

Figyelem: nyomokban iróniát tartalmazhat!

23:09, 2019. február 23.
Mutatjuk, mit mondott az RMDSZ elnöke az újraválasztását követő első sajtótájékoztatón:



17:40, 2019. február 23.
Kelemen Hunort újabb négy évre megválasztották az RMDSZ elnökévé

Kelemen Hunort újabb négy évre megválasztották az RMDSZ elnökévé 728 igen, 26 nem és 3 érvénytelen szavazat mellett. Összesen 757-en szavaztak.

Kelemen Hunor megköszönte a bizalmat és hangsúlyozta, hogy szükség van azokra is, akikről a kongresszuson kevesebb szó esett, ők a nyugdíjasok és az idősebb generáció. Ugyanakkor kifejtette, hogy ezzel a mandátummal minden egyes társadalmi csoport képviselője kíván lenni.
A terem a bejelentés pillanatában: nem volt nagy meglepetés, nem sokan izgultak a teremben, a küldöttek egy jó része miután leszavazott, el is indult hazaA terem a bejelentés pillanatában: nem volt nagy meglepetés, nem sokan izgultak a teremben, a küldöttek egy jó része miután leszavazott, el is indult haza


17:40, 2019. február 23.
Kelemen Hunor programbeszéde

Kelemen Hunor programbeszédében elmondta, hogy a következő mandátumának programját a szövetség programja adja meg, amelynek fő célja az erős magyar közösség fenntartása. Ezért tekintenek a jövő felé, amint a szövetségi elnök fogalmazott: “2019 a következő évszázad első éve.”

Kelemen elmondta, annak ellenére, hogy csak a következő évtizedekre tudnak tervezni, azt szeretné, hogy a következő években a “gyermekeink és unokáink erős magyar közösségben élhessenek”. A jövő generációjáról beszélve Kelemen Hunor feltette a kérdést, hogy azok számára, akiknek már nincs közvetlen tapasztalata a diktatúráról, meg tudják-e találni a helyüket a szövetségben? Szükség van-e számukra az RMDSZ-re? A szövetségi elnök véleménye szerint lényeges feladat a húszas és harmincas éveikben járókat felkészítsék az előttük álló útra.

A teljes beszédet ide kattintva lehet elolvasni.

15:47, 2019. február 23.
Miért akar EP-képviselő lenni?



Hegedüs Csilla három pontban foglalta össze a jelenlegi trendek megváltoztatását:
• Több támogatás, kevesebb bürokrácia;
• Megmutatni Románia igazi arcát az Európai Unió intézményeiben;
• EU-s törvény, amely biztosítja a kisebbségek jogait.

Vincze Loránt:
• Le kell bontani a "nem leheteket".
• Elérték, hogy az Európai Bizottság nem fogja elengedni az őshonos kisebbségek helyzetét, törvényszéken nyertek ezzel kapcsolatos pert.
• Bár az Európai Néppártot szeretnék a legnagyobbnak, az érdekérvényesítés miatt a többi politikai párt támogatását is meg kell szerezni.

Vincze LorántVincze Loránt


Winkler Gyula:
• Az Európai Unió a gazdasági érdekérvényesítés terén, valamint a szakpolitikák terén lehet elérni eredményeket.
• El kell érni, hogy a FUEN a kisebbségi kérdésekben tanácsadó szerepet kapjon az Európai Parlamentben.

Oltean Csongor, miután sikerült portyáznia egy mikrofont:
• nekünk „fiatalokul ott kell lenni”, mert mi nemcsak a plakátragasztáshoz értünk
• a fiatalok valódi problémáival foglalkozna, el kell lopni a tudást Európából és hazahozni

Sógor Csaba reméli, hogy a tapasztalatára szükség lesz a jövőben, hiszen:
• a kisebbségi kérdések ma már emberjogi, gazdasági és biztonságpolitikai kérdés vált
• a bizottság, ahol dolgozik, ezzel is foglalkozik
• kapcsolata 30 éve töretlen a Fidesszel és számos alkalommal ki kellett állnia az anyaországért, a brüsszeli Európában, mert az “egy szeszélyes nő”.

Milyen nehézségeket és a lehetőségeket lát Brüsszelben, ami az erdélyi magyarság képviseletét illeti? A következő körben erre a kérdésre válaszoltak a jelöltek

Winkler Gyula:
• nehéz megértetni az őshonos kisebbség fogalmát, azt, hogy miért fontos a nyelv és a kultúra az itteni közösség számára
• miért nem az ideológiai szempontok vannak az első helyen az RMDSZ számára és miért az etnikai szempont?
• azokat az EP-képviselőket kezelni, akik nem értik, és az erdélyi magyarok kapcsán azt kérdik: “Miért mentetek Romániába?”

Sógor Csaba:
• vannak közömbös emberek, és vannak ellenségek is a kisebbségi kérdésekben. Arra van szükség, hogy ezekben a kérdésekben észhez térítsék a politikusokat
• nem csak a kárpát-medencei magyarokkal lehet együttműködni, hanem az egész kelet-európai régióval

Oltean Csongor:
• a kapcsolatrendszerek a mi ügyeinket tudják előrevinni
• azokat a megoldások, amik máshol működnek, el tudjuk lesni, haza tudjuk hozni

Vincze Loránt:
• az EU folyamatosan azt mondja, hogy most nem alkalmas a kisebbségi kérdés, mert mindig éppen más, hatalmas válságokat kell megoldani: mi azt szeretnénk, hogy most kerüljön napirendre
• az EU folyamatosan értékekről beszél, anélkül, hogy tudnánk, hogy pontosan mire vonatkoznak ezek az értékek: meg kell törni a jól hangzó szólamokat, amelyek mögött nincs valódi tartalom

Hegedüs Csilla:
• Európa kettős mércével mér: olcsó munkaerőként tekintenek Kelet-Európába és olyanokért büntetik a térséget, amiért Nyugatot nem “tasliznák fel”
• az őshonos kisebbségek sora rendezetlen: hiszen a kihagyhatatlan fordulat szerint Brüsszelben az uborka görbületével foglalkoznak
• az európai identitás veszélyben van
• csökkenthetik a támogatást
• lehetőség, hogy az RMDSZ szerepe felértékelodött a nemzetközi porondon.



15:24, 2019. február 23.
Megkezdődött a szavazás az elnökről és az EP-jelöltek vitája

Összesen 40 perc van a szavazásra, de közben az EP-jelöltek vitája zajlik, Kovács Péter moderálásban. A szabályok: hat témában összesen 7 perc áll a jelöltek rendelkezésére, a mikrofonok elnémulnak, ha valaki túllépi a határt. Az öt EP-jelöltnek csak négy mikrofon jutott, de majd testvériesen megosztoznak rajta.


Markó Béla az elsők között szavazott.Markó Béla az elsők között szavazott.

Kelemen Hunor Kelemen Hunor "feszülten" figyeli az EP-képviselők vitáját miközben a küldöttek szavaznak.


14:52, 2019. február 23.
Második panel: Winkler, Kozma és Tánczos

Winkler Gyula EP-képviselő a versenyképességről és fenntarthatóságról beszélt. A képviselő kijelentette, hogy a fontos eleme a vitairatnak az adópolitika. Winkler elmondta, hogy az egykulcsos jövedelemadót továbbra is támogatják, mert lényeges lenne az erdélyi magyar középosztály megerősítése. Winkler hangsúlyozta, hogy a schengeni övezethez és az euróövezethez való csatlakozás pénzben mérhető előnyt jelentene az országnak. A képviselő nem szerette volna megjósolni, hogy Románia mikor léphet be az euróövezetbe, mert az a nemzeti bank feladata, de véleménye szerint nem lehet hamarabb csatlakozni, mint ahogy a gazdaság bírja.

Winkler Gyula, Kozma Mónika és Tánczos BarnaWinkler Gyula, Kozma Mónika és Tánczos Barna


Kozma Mónika arról beszélt, hogy hogyan lehet versenyképessé tenni Erdélyben a mezőgazdaságot. Elmondása szerint bár jelen pillanatban nem az, de alapvetően három területhez kell megoldásokat rendelni, és akkor azzá tehető. 1. Az elaprózott gazdaságok, amelyeknek támogatásra, agrár digitalizációra van szükségük, illetve a kár a szövetkezeti rendszer is hasznos módszer lehetne a versenyképességhez. 2. A szakképzett munkaerő hiánya: mezőgazdasági szakiskolákat kell teremteni, akár magániskolák formájában. 3. Az anyagi támogatás feltételeinek javítása, a bankszektort is afelé terelni, hogy ezeknek megfelelő finanszírozási módot is találjanak.

Tánczos Barna arról beszélt, hogy nem az infrastruktúra a cél, hanem a mobilitás. Az, hogy Erdélyben minden magyar 1 órára legyen a repülőtértől, illetve Csíkszeredából fél óra legyen eljutni Sepsiszentgyörgyre. Arra is rámutatott, hogy nem fogja más megírni Erdély mobilitási tervét. Ennek megírására szerinte van is kapacitás, hiszen az ilyen típusú fejlesztésekre nagyon sok felkészült szakember van.

14:31, 2019. február 23.
Megkezdődött a vita Erdély jövőjéről

A Jövő Erdélyben vitairat lényegét ismertette Porcsalmi Bálint, aki elmondta a 21. századi erdélyi magyar társadalmát a fiatalok fogják meghatározni, de nekünk kell elkezdeni ezt a munkát. És természetesen olyan formában, hogy a következő nemzedék elvárásainak megfeleljen. A vitairat mintegy 20 területen keresi a válaszokat a jövő kihívásaira. Ebből két fontos alapelvet emelt ki az ügyvezető elnök: az erdélyiséget és a versenyképességet, illetve a gazdasági erő és a versenyképesség növelését tartotta még nagyon fontosnak. Ugyanakkor elmondta, hogy nem szentenciákat írtak le, hanem vitát, konzultációt kezdeményeznek.

Az Erdély jövőjéről szóló vita résztvevői: Barna Gergő, Lukács László Alpár és Antal Árpád Az Erdély jövőjéről szóló vita résztvevői: Barna Gergő, Lukács László Alpár és Antal Árpád


Az iratról szóló első panelben Barna Gergő szociológus, Lukács László Alpár programozó és Antal Árpád polgármester szólt hozzá a témához, mint a vitairat szerzői.

Barna Gergő optimistának mutatkozott: szerinte az erdélyi magyarok száma csökkent ugyan, de az arányuk stabil maradt az összlakosságban: 6,4-6,5%. Van esély tehát arra, hogy a magyarok az elkövetkező 20 évben megtartsák a súlyukat, és egymillió fölött maradjon a számuk.

Lukács László Alpár informatikai vállalkozó hangsúlyozta, hogy a kreatív osztály (crative class) létszáma az elkövetkező években növekedni fog, ez pedig azzal is járhat, hogy a technológiai forradalom eredményeképp lépéseket átugorva lehet fejleszteni Erdélyt. Lukács elmondta, hogy ezenkívül egy 2024-re létrehozandó erdélyi kreatív központ megnyitását tervezik, ahol az iskolai oktatást kiegészítve informatikusokat, designereket és digitális marketing szakembereket képeznének.

Antal Árpád elmondta, teljesen világos, hogy versenyképes Székelyföldről csak akkor beszélhetünk, ha van jó infrastruktúra. "Szükség van úgy a vidombáki repülőtérre, mint a marosvásárhelyi repülőtérre. És mind a három, Székelyföldet érintő autópálya megépítését is támogatni kell" - mondta Antal. Arról is beszélt, hogy egy belső, infrastrukturális "gerincre" is szükség van Székelyföldön, gyorsforgalmi utat kell létrehozni Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Marosvásárhely között. Kiemelte, még jobban erősíteni kell a kohéziót, sokkal több közös programra van szükség, sokkal több közösen elköltött pénzre.

14:29, 2019. február 23.
Elfogadták a romániai magyarság nemzeti szimbólumairól szóló határozattervezetét

Cseke Attila szenátusi frakcióvezető mutatta be a nemzeti szimbólumokról szóló határozattervezetet, amely a magyar nemzeti színeket és a székely zászlót minden lehetséges méretben, elhelyezésben és formában, illetve a székely himnuszt ismeri el a romániai magyarság nemzeti szimbólumaiként. A határozattervezetet egyhangúlag elfogadták.

Cseke AttilaCseke Attila


14:23, 2019. február 23.
Elkezdték a szövetségi elnök megválasztásának előkészítését

Felsorakoztak az önkéntesekFelsorakoztak az önkéntesek

Nincs sok választási lehetőségük a küldötteknek, azt kell eldöntsék, hogy akarják vagy nem akarják Kelemen Hunort.Nincs sok választási lehetőségük a küldötteknek, azt kell eldöntsék, hogy akarják vagy nem akarják Kelemen Hunort.


14:00, 2019. február 23.
Droid hangon is szólt a kongresszus

Nyárádszereda polgármestere R2D2-hangon idézte valamelyik elhunyt nagyunkat és energikusan szórta a szóvirágokat. Nekünk teccet.

13:51, 2019. február 23.
Egyhangúlag elfogadták Kelemen Hunor beszámolóját és a programmódosítást

Az RMDSZ küldöttei egyhangúlag elfogadták Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolóját. Az RMDSZ alapszabályzata viszont nem változik, hiszen a benyújtott módosító javaslatokat elutasította az alapszabályzat módosítását ellenőrző bizottság. A döntést az SZKT és a küldöttek is megerősítették.



Az RMDSZ programmódosítási javaslatairól is szavaztak, először fejezetenként szavazták meg a konkrét javaslatokat, majd az RMDSZ programjának módosítását is elfogadták. Senki nem tartózkodott vagy szavazott a programmódosítás ellen.

13:42, 2019. február 23.
Kereskényi Gábor: Európa rossz irányba halad

Európa rossz irányba halad, változnia kell és májusban változni is fog - mondta beszédében Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, majd mintha felmondta volna a Fidesztől tanult leckét. Elmondta, hogy az erdélyiek és a partiumiak nem egy olyan EB-elnököt akarnak, amely leesik részegen az emelvényről, és az isiászra fogja, vagy olyan sokszínűséget, amely a szivárványos zászló lobogtatásában nyilvánul meg. Majd rátért a migrációra is, amelytől meg kell védeni Európát, és azt is mondta, hogy véget kell vetni a kétkulacsos kommunikációnak.

Úgy tűnik a szatmári képviselők erős mondásaikkal fognak elhíresülni a kongresszuson. Magyar Loránd-Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő kritizálta az RMDSZ Székelyföld-centrikusságát, mondván a Partiumban "élnek az igazi magyar emberek".

Erre reflektálva Grüman Róbert, a Kovászna megyei tanács alelnöke felszólalásában visszaüzente Magyarnak, hogy "egész Erdélyben vannak igaz magyar emberek."

13:42, 2019. február 23.
Vannak a harcosok és vannak gondolkodók

Két hozzászóló típust azonosítottunk. Túlsúlyban vannak a harcosok, akik többnyire mondanak pár hízelgő szót a szövetségi elnök irányába is. Ők azok, akik küzdő, törekvő, építő hősokként látják magukat. Ugyanazt a szótárt használják, mint a '90-es években, némi populista motívumtöbblettel. Aztán vannak azok, akik konkrét problémákról beszélnek, nem bújnak a kényelmes általánosítások mögé, szembesítenek és megoldási javaslataik is vannak.

13:25, 2019. február 23.
Fejér László Ödön: nem a migránsokkal van baj, hanem a migrációval

Fejér László Ödön Kovászna megyei szenátor a kis- és középvállalkozások gondjairól beszélt, mert ezek vannak magyar, illetve hazai kézben, ezért kiemelten fontosak. Felszólalásában elmondta, hogy a kkv-k legnagyobb problémája a finanszírozás, mert a bankok elutasítóan viszonyulnak hozzájuk és az európai uniós támogatások lehívása is sokkal nehezebb, mint tíz évvel ezelőtt.

Fejér elmondta azt is, hogy nem a “migránsokkal” van most gond, hanem a migrációval, ami a munkaerőhiányt okoz. A munkavállalók a szenátor szerint elsősorban a közszférába vándorolnak a kétszeres fizetésemelések miatt, másodsorban pedig Nyugatra.

Végezetül párhuzamot vont Budapest, mint a magyarság lelki fővárosa és Székelyföld, mint Erdély lelki fővárosa között.

13:23, 2019. február 23.
Csép Éva Andrea a családok támogatásáról beszélt

Csép Éva Andrea, Maros megyei parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy most, amikor új irányzatokat, jövőképet fogalmaznak meg, beszélni kell a családok jólétéről, új családpoltikák létrehozásáról. Kiemelte, az elmúlt két évtizedben csökkentek a családtámogatási ráfordítások, a jóléti felelősség a családokra hárult, és elsőrsorban a nőket terhelte. A politikus szerint ennek az egyik hatása, hogy csökkent a gyermekvállalás, éppen ezért kiszámítható családtámogatási rendszerre van szükség. "Nem elég a gyermekpénz megemelése" - mondta Csép Andrea.

Csép Éva AndreaCsép Éva Andrea


13:14, 2019. február 23.
Winkler Gyula arról tett vallomást, hogy nem a globalizációt akarja szolgálni

Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő elmondta, hogy folytatni kívánja azt a munkát, amit elkezdett, és hogy fontosnak tartja a román bürokrácia visszaszorítását az uniós források könnyebb lehívása érdekében. Elmondta, hogy az RMDSZ képviselőinek sikerült uniós szervezetekben (pl. FUEN) pozíciókat betölteni, és onnan is az erdélyi közösségek érdekében dolgozni. Vallomást tett, hogy nem a „globalizációt” kívánja szolgálni a Világbankban, vagy a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), hanem az erdélyi közösséget az Európai Parlamentben. (Szerk. megj.: a bejegyzést utólag módosítottuk, mert pontatlanul idéztünk Winkler Gyula beszédéből.)

Winkler GyulaWinkler Gyula


13:11, 2019. február 23.
Horváth Anna: Románia demográfiai szakadék szélén áll

Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester, az RMDSZ Nőszervezetének önkormányzatokért felelős alelnöke felszólalásában felhívta a figyelmet arra a szinte minden romániai párt által negligált tényre, hogy az ország demográfiai szakadék szélén áll. Horváth Anna elmondása szerint 15 év alatt négymillió román állampolgár hagyta el a hazáját és 4,8 millió tanuló helyett ma már 2,3 millió diák jár iskolába, ami évente 150 ezres csökkenést jelent.

Horváth Anna még mindig az egyik legnépszerűbb RMDSZ-es politikus, az egyik legnagyobb tapsot kapta a küldöttektől.Horváth Anna még mindig az egyik legnépszerűbb RMDSZ-es politikus, az egyik legnagyobb tapsot kapta a küldöttektől.


A volt alpolgármester szerint az RMDSZ Nőszervezete ezek a kérdésekre akar válaszokat megfogalmazni. Ennek jegyében 276 ezer nőhöz került közelebb a szövetség különböző programok által. Horváth Anna hangsúlyozta, hogy a Nőszervezet a nők elleni erőszak zászlóvivője és feladata ráirányítani a társadalom figyelmét a demográfiai problémákra.

Horváth Anna az erdélyi magyar közösség tartalékaira alapozva és az anyaországi családpolitika eredményeire építve átfogó családtámogatási programot javasolnak, amelynek elemei a nagycsaládosok otthonteremtésének segítési és különböző adókedvezmények.

13:09, 2019. február 23.
Mennyibe került ez a kongresszus?

Kulturális sokk ez az RMDSZ-kongresszus, legalábbis ami a vizuális részét és a teátrális dramaturgiáját illeti. De vajon mennyibe kerül egy ilyen show? Kell-e ekkora show? Reprezentálja-e ez a kongresszusi díszlet az RMDSZ-t?

Az utolsó kérdésre a válasz: nem. Annak ellenére, hogy a díszlet benne van a korban, a RMDSZ sokkal kevésbé modern, mint amit az itteni keret sugall. A progresszív tematikák egyelőre teljesen hiányoznak. Persze egy modern, vizuális kongresszus lehet aspiracionális is, lehet egy szervezeti önbizalomerősítő taktika is. Ha '90-es években az RMDSZ-kongresszust a viták és a verejték jellemezte, ezt inkább a precíz kiszámítottság. Az, hogy a parlamenti frakciók tagjai tematikai javaslatokat kaptak a felszólalásaikhoz, azt sugallja, hogy ez a kongresszus inkább egy belső kommunikációs csúcsesemény, mint a politikacsinálás helye.

Becslésünk szerint, egy klasszikus, fapados kongresszushoz képest a mostani esemény 100-150 ezer euróval kerülhetett többe.

13:09, 2019. február 23.
Buday Richárd: úgy érzem magam, mint egy statiszta

Buday Richárd, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke egy nagy lehetőségre hívta fel a figyelmet, Csángóföldön él egy olyan magyar közösség, amelynek iskolahálózata sincs. "Tessék ne csak szavakban támogatni" - mondta, majd viccesre vette a szót.

Buday RichárdBuday Richárd


Úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint nem a "bölcsek tanácsa", a SZÁT kellene rangsorolja a jelölteket, hanem például a kongresszus vagy a SZKT. "Tegnap és ma úgy éreztem magam, mint valami statiszta" - mondta. Arról is mesélt, azt álmodta, hogy ez "nem demokrácia, ez karnevál".

12:52, 2019. február 23.
A MIÉRT elnöke a fiatal politikusok elismerésének szükségét emelte ki

Oltean CsongorOltean Csongor


Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke a fiatalok a politika iránti érdeklődéséről és viszonyáról beszélt, kiemelve azt, hogy sokan vannak, akik fiatalokként már hasznos tagjai kívánnak lenni a közösségüknek. Állítása szerint a MIÉRT azért dolgozik, hogy a tenni akaró fiatalok fejlődhessenek és hogy különböző célokért tudjanak közösen tenni: megemlítette a szórványban végzett munkájuk célkitűzéseit: a nemzeti identitás megőrzését, a román nyelvtanulást, a versenyképesség növelését a magyar közösségekben, illetve a Román Ifjúsági Tanáccsal való együttműködésüket. Kérte idősebb kollégáitól, hogy engedjenek teret a fiatal jelölteknek, mivel ők is mind fontos munkát végeznek a szövetség érdekében és tudják, hogy mit akarnak az erdélyi fiatalok számára: több uniós támogatást, kevesebb bürokráciát.

12:49, 2019. február 23.
Bíró Barna Botond a színes zoknik iránt érzett vonzalmáról vallott

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácsos elmondta, hogy Porcsalmi Bálinthoz hasonlóan, őt is felszólította az anyja, hogy vágja le a szakállát, amelyet ő, az ügyvezető elnökkel ellentétben meg is fogadott. Ezen kívül megtudhattuk, hogy szereti a színes zoknikat, néha borostás, 168 cm magas és négy évvel idősebb az RMDSZ-nél. Mindezeket az információkat azért tudatta a hallgatósággal, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy sokszor ezen külső jelek alapján ítélték meg őt, és ítélik meg a fiatalokat, ez pedig véleménye szerint nincs rendjén.

12:41, 2019. február 23.
Csoma Botond: a kisebbségi kérdés megoldását nem szabad a populizmus oltárán feláldozni

A parlamenti képviselő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi kérdés megoldását nem szabad a populizmus oltárán feláldozni, a kisebbségek jogait pedig nem szabad mások ellenében kivívni. A képviselő hangsúlyozta, hogy párbeszédet kell folytatni azokkal, akik azt gondolják, hogy az etnopolitika túlhaladott, ahogyan párbeszédre van szükség azokkal is, akik kritizálják az RMDSZ tevékenységét.

12:39, 2019. február 23.
Antal: ugyanolyan minőségű mosóport Kelet-Európába is!

"Asta da, Kongresszus" - mondta felszólalásának elején Antal Lóránt szenátor, aki megtapsoltatta a szervezésért Porcsalmi Bálintot. Elmondta, amikor öt éve ő is szerepelt a EP-jelöltek listáján, akkor a kampány közben megértette azt, hogy nem szlogenek kellenek, hanem munkahelyek, a fiatalok arról győzték meg - mondta -, hogy megértették az EU fontosságát.

Antal, arról is beszélt, hogy amiért a gazdák nem hangoztatják, hogy mennyi pénzt kaptak az APIÁ-tól, attól még értik, hogy miért fontos az Európai Unió, Európának is köszönhetőek az elmúlt időszakban Székelyföldön végrehajtott fejlesztések. Ez viszont "egy törékeny biztonság Európában", még mindig sok európai bürokrata "nézi szó nélkül végig a kisebbségi jogok sárba tiprását", vagy azt, hogy nem kapták még vissza az egyházak a korábban elkobzott javaikat. Antal elmondta, egy olyan Európában hisz, amelyben Kelet-Európában ugyanolyan minőségű a mosópor vagy a Colgate-fogkrém. Azt is mondta beszédében, hogy itt a lehetőség, hogy a kárpát-medencei magyarság összefogásával a második legnagyobb politikai erőt küldjék az EP-be.

12:24, 2019. február 23.
Szabó Ödön viccekbe burkolva ekézte a román politikumot

Szabó Ödön parlamenti képviselő felszólalásában több viccet elsütött, például azt, hogy az RMDSZ az ország lelkiismerete, mint a viccbeli Takács néni. Majd rátért Dacian Cioloș ekézésére. Véleménye szerint Cioloș úgy lépett be, hogy a PUNR-be, hogy tudta, hogy a vátrások Marosvásárhelyen kiverték Sütő András szemét. Majd visszaemlékezett apja jó tanácsára, hogy milicista fiúkkal ne barátkozzon, utalva a volt kormányfő származására. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy Liviu Dragnea apja is milicistaként dolgozott a rendszerváltozás előtt.) Szabó Ödön nem hallgatta el ellenvetését a PSD-vel szemben sem, mondván megbuktatták azt az Ungureanu-kormányt, amely a MOGYE-kérdés rendezését vállalta volna. Felszólalásából Klaus Johannist sem hagyta ki, hangsúlyozva, hogy az államelnök szebeni polgármesterként alkalmazta a kisebbségeket védő rendelkezését, de államfőként már nem hajlandó erre.

Takács Csaba és Szabó ÖdönTakács Csaba és Szabó Ödön


12:23, 2019. február 23.
A Kelemen-Markó viszony nem éleződött ki

Egy hasonlóan alapvetően tét nélküli kongresszuson a küldöttek részéről némi kaján érdeklődés övezte azt, hogy az egykori és a jelenlegi szövetségi elnök viszonya kiéleződik-e a kongresszuson vagy sem. A mai napon eddig nehéz lett volna olyan motívumot azonosítani, ami igazolná azt, hogy fontos kérdéseket a két politikus másként közelít meg. Ha volt is feszültség a két politikus között, az vagy nem volt jelentős, vagy feloldódott, legalábbis a beszédek tanulsága szerint.

Kelemen Hunor egyféle motivációs beszédet tartott, talpra kell állni, sosem feladni stb., és a pragmatikus transzilvanizmus metaideológiát határozta meg az RMDSZ ideológiájaként. A kudarcokat, éles témákat, a mélyebb kontextuselemzést kerülte. Ami politikailag fontos volt, hogy megerősítette, hogy az RMDSZ nemcsak partnere, hanem immár szövetségese a Fidesznek. Markó beszéde nem érintette ezt a kényes aspektust, viszont mintha kiegészítette volna Kelemen beszédét. Nem motivációs, hanem inkább pozitív, terapeutikus beszédet tartott. Nem kerülte meg a demokrácia regionális leépülésének tematizálását, nyíltan beszélt a társadalom, az értelmiségiek rossz közérzetéről, az önbizalom romlásról, kishitűségről, amit Kelemen taktikusan került. Ennek ellenére, a két beszéd inkább összecsengett.

12:13, 2019. február 23.
Borboly Csaba a vidékfejlesztés fontosságát hangsúlyozta

Borboly CsabaBorboly Csaba


Borboly Csaba az országos önkormányzati tanács elnöki és megyei tanácselnöki minőségében értékelte az elmúlt évek munkáját: kiemelte azt, hogy az önkormányzatok közötti együttműködést és országos érdekeltségű projektek kapcsán folytatott vitákat megkönnyítették. Az önkormányzati munkát Borboly a kalákához hasonlította és elmondta, hogy szerinte Székelyföld legnagyobb önkormányzati kalákája az elkövetkezőkben a pápa fogadásának megszervezése lesz. Ezek után üdvözölte a magyar agrárkamara és más intézmények az erdélyi gazdáknak nyújtott támogatást. Kifejezte reményét, hogy a magyar falu magyarországi vidékfejlesztő programot a magyar kormány kiterjeszti majd az erdélyi falvakra is, majd az adminisztráció digitalizálásának fontosságát emlegette, amely arra is lehetőséget nyújtana, hogy felszámolja a lakosság, a felhasználok nyelvi korlátait. Hozzátette még, hogy az RMDSZ számára az olyan problémák megelőzése a legfőbb cél, mint a születésszám-csökkenés, az asszimiláció, az elvándorlás, ezért az új ifjúsági és családpolitikai támogatásokkal kíván ezek orvoslásában szerepet vállalni. Végül pedig, a közelgő választásokra utalva, felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ az egyik leghatékonyabb forráslehívó szervezet az országban, és ez ott is így van, ahol a szövetség kisebbségi helyzetben vesz részt az önkormányzatok munkájában.

12:03, 2019. február 23.
Bíró Rozália: az RMDSZ egy állandó szövetség

Bíró Rozália parlamenti képviselő, SZKT-elnök és a Nőszervezet elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az RMDSZ állandó szövetség minden magyar képviseletére, amely céljait nem forradalommal, nem hangoskodással, hanem az érdekérvényesítés érdekében kötött szövetségek által éri el.

Megkerültek a női politikusok is: Vida Noémi, Lőrincz Helga és a jobb szélen Biró RozáliaMegkerültek a női politikusok is: Vida Noémi, Lőrincz Helga és a jobb szélen Biró Rozália


A képviselő véleménye szerint sikeresen és eredményesen dolgozik az RMDSZ, de az úton menni kell tovább, nem szabad elfásulni. Majd kitért arra, hogy össze kell fogni az egyházakkal, a “szárnyaló fiatalokkal”, a nyugdíjasokkal és rászorulókkal, illetve a “közösséget megtartó nőkkel” és “zászlóvivő férfiakkal”. Ahogyan a Nőszervezet elnöke fogalmazott: “a szövetség szétszakíthatatlan szőttesét tovább kell szőni”.

A SZKT elnöke kitért arra is, hogy lehet és kell nemzetbe gondolkodva a következő évekre stratégiákat kidolgozni, de gondolni kell az idősekre és rászorulókra, gondjukat kell viselni.

11:38, 2019. február 23.
Porcsalmi Bálint az ügyvezető elnökség modernizációs feladatáról beszélt

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök miután külön megköszönte a kongresszus szervező csapatának a munkáját, kiemelte a szövetség legutóbbi néhány eredményét: megemlítette az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában kampányt, amelyet több konferencia, rendezvény és film, felmérés és könyvkiadás kísért. Elmondta, hogy annak ellenére, hogy az oktatás területén gyakran sok a vita és elégtelenség, fontos eredménynek számít a bölcsődék finanszírozásának lehetővé tétele, a túlórákat vállaló tanárok fizetésemelése, a tankönyvkiadás területén elért eredmények stb. Hangsúlyozta, hogy a szövetségen belül nagyon sok vita zajlik, és akkor válhat a szervezet javára, ha a vitákat munka követi és nem lemondó hangnemű kontrázás. Ennek a munkának eredményeként értékelte az RMDSZ új, nemzetközi kapcsolatépítő stratégiáját, nemzetközi partnerek keresését, illetve az RMDSZ szavazóval szemben tett kommunikációs keretek megteremtését, ami a szervezetet nyitottabbá tenné a közösség előtt. A Transylvania Now angol nyelvű hírportál elindítását, a Szájkaraté nyilvános beszélgetéseknek helyet adó fórumot emelte még ki. Végezetül pedig az általa vezetett ügyvezető elnökség feladatát akként határozta meg, hogy az a szövetség modernizációs motorja, de hogy a modernizáció nem csak a kongresszuson felszerelt képernyők mértékben mérik, hanem azzal is, hogy mi van a szervezet tagjainak fejében, ezért az ügyvezető elnökség modernizációs feladata megköveteli, hogy diktálja az irányt.

Porcsalmi BálintPorcsalmi Bálint


11:24, 2019. február 23.
Markó Béla Ady Endrét idézte

Az RMDSZ volt elnöke beszédét azzal indította, hogy évforduló évfordulót követett mostanában, hiszen alig járt le a centenárium, hamarosan azt idézzük fel, hogy 30 éve megbukott egy diktatúra. De volt egy másik fontos évforduló is: 100 éve halt meg az a magyar költő, aki odaadással szerette nemzetét, de soha nem hízelgett neki. Véleménye szerint Ady Endre versei mellett a érdemes a publicisztikáira is figyelni, mert sok mindent előre látott, amit korának politikusai nem akartak észrevenni. Markó szerint Ady nyomán kialakítható egy politikai program, vagyis az, hogy ne fogadjuk el, amit Ady mondott a „fél-emberekről”, a „fél-nemzetecskékről”, a „boldogtalan kis országokról”, és megváltoztassuk végre a Duna-táj sorsát. felidézte, hogy ezelőtt 29 évvel az RMDSZ is nekifogott, hogy változtasson ezen, és ennek tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy a Duna-tájon csak az vállalkozzon politikára, akiben van elegendő elszánás ahhoz, hogy az Ady-féle „boldogtalanságot” legalább boldogulásra akarja változtatni.



Markó felidézte az elmúlt 30 évnek a romániai magyarságot érintő néhány sorsfordító állomását is: 1990 februárját, amikor 100 ezren vonultak fel könyvekkel és gyertyákkal Marosvásárhelyen, illetve 1990 márciusát, és annak mának is szóló üzenetét: "hogy nem lehet minket elnémítani". Mert, mint fogalmazott, 1989-ben és 1990-ben is pontosan tudtuk, mi a célunk, és csak az eszközökről volt legfeljebb vita. A legfontosabb: a szülőföldön való boldogulás, vagy másképpen fogalmazva: jog a szülőföldhöz, és kárpótolni ezért sem a kettős állampolgárság, sem egyéb nem tudna minket.

Markó úgy látja, hogy ma már nem hiszünk ennek a célnak a fenntarthatóságában, megcsökött a önbizalmunk. De mitől legyünk optimisták, ha megtorpanni látszik egész Európa, bomlik a demokrácia - tette fel a kérdést. Szerinte maga az RMDSZ megléte és az elmúlt 30 évben elvégzett munkája ad okot az optimizmusra. Ma Marosvásárhelyen kolozsvári narratíva kell ahhoz, hogy bízzanak a változásban, és fordítva. Mert a Funar-korszak nehézségei ellenére ma Kolozsvár a legélhetőbb, legdinamikusabb erdélyi város, főváros mindenképp, ahol már magyarul is ki van írva a város neve. A fiatalok pedig már azt sem tudják, hogy ki az a Funar (a volt polgármester neve egyébként nem hangzott el a beszédben - a szerk. megj.).

Takács Csaba elérzékenyültTakács Csaba elérzékenyült


Ugyanakkor a demokráciához való jog fontosságát is hangsúlyozta, amelyre szintén szükség van a szülőföldön való boldogulásunkhoz. Mert hiába vannak törvényeink a magyar oktatás és anyanyelv-használat szavatolására, ha nem tartják be a törvényeket és az alkotmányt. Kihangsúlyozta, hogy a romániai magyaroknak joguk van a költségvetés rájuk eső részére, így joguk van rá, hogy ebből tartsák el a az iskoláikat, a beleértve a MOGYÉ-t is, joguk van az elfogulatlan bíráskodáshoz, ahogy ahhoz is, hogy az államfő ne akarjon kormányozni és hagyja a parlamentet dolgozni.

Végezetül arról is beszélt, hogy a másik fontos jogunk: a jog Európához. Az EU alapelvei jók, csak alkalmazni kell azokat, például a szubszidiaritás elvét, amibe ő az autonómiát is beleérti. "Jogunk van újra és újra nemet mondani a gyűlöletre, a populizmusra és a nacionalizmusra" - jelentette ki. Az RMDSZ feladata pedig az, hogy legyen úrrá időnkénti kishitűségén és folytasson önálló politikát Bukarestben, Brüsszelben és Budapesten is.

11:23, 2019. február 23.
Kelemen Hunor beszámolója

Kelemen Hunor az RMDSZ szövetségi elnöke beszédének elején elmondta annak ellenére, hogy nincs kihívója az elnökválasztáson, van benne némi izgalom, ugyanis arra kell választ adnia, hogy elegendő volt-e az a munka, azok a kompromisszumok, amelyeket megkötöttek és jól végezte-e a munkáját az a csapat amellyel dolgoztak.



A szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az állandóan változó világban az RMDSZ harminc évvel ezelőtti megbízatása mindvégig állandó volt: “vívja ki az identitás megőrzéséhez szükséges egyéni és közösségi jogokat, szerezze vissza az elrabolt javakat, támogassa, szervezze a közösség építkezését és egy olyan demokratikus állam felépítését, amelyben minden polgár otthon tudja érezni magát és biztonságban tervezheti jövőjét.” Ezt követően Kelemen Hunor feltette beszédének vezérfonalát adó kérdéseket: “Erősebb lett-e az RMDSZ? Erősebb lett-e az erdélyi magyarság közösségként?”

Kelemen Hunor véleménye szerint a szövetség meg tudott erősödni a 2016-os választásokon, példaként emelte ki Szatmárnémetit, ahol újra magyar polgármester van a város élén. A szövetségi elnök kifejtette, hogy a legutóbbi választásokon évtizedes trendek törtek meg, hiszen a szavazatok több mint 6 százalékát szerezték meg, annak ellenére, hogy kisebb lett a Parlament. Ugyanakkor egy generációváltás is lezajlott a parlamenti képviselők körében.

A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az építkezést folytatni kell, akkor is, ha az RMDSZ ellenzékben van és akkor is, amikor kormányon. Kelemen Hunor kifejtette, hogy itt állnak harminc év után szilárdan: közös az akarat és közös a cél. Ez a szilárd alap, amelyre az elmúlt négy évben a szövetség építkezni tudott.

Kelemen Hunor elmondta, hogy a 2018-as év a múltról szólt, de az idei évnek a jövőről kell szólnia, ezért nem bújhatnak el a kérdés elől, hogy milyen jövőt akarunk? A szövetségi elnök véleménye szerint lényeges ésszerűen felmérni a kihívásokat, hiszen nemhogy a harminc évvel ezelőtti problémákat, de a tizenkét évvel ezelőtti realitásokkal sem lehet összevetni.

A szövetségi elnök kifejtette, hogy négy évvel ezelőtt meghirdetett pragmatikus transzilvanizmus az a közös ideológia, amelyre az RMDSZ épít, ez pedig helyet ad annak a sokszínűségnek, amely a szövetségben létezik. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem lesz más pártok ideológiai csatlósa, ennek ellenére a számbeli kisebbség hiányait szövetségesekkel kell kipótolni, amely szövetségek pragmatikusak a korlátozott lehetőségek közepette. Ezért önkormányzati szinten, ha kell a PNL-vel, ha kell a PSD-vel léptek koalícióra.

A kormánypárttal kötött megállapodást Kelemen Hunor “laza parlamenti együttműködés”-ként jellemezte. A szövetségi elnök véleménye szerint azzal kötöttek egyességet, akivel lehetett, ezért eltekintettek attól, hogy esetleg olyan politikai párttal közösködjenek, akivel közös ideológiai alapon állnak. Itt kritizálta a PNL, az USR és a PLUS tevékenységét, amellyel véleménye szerint keresztbe tettek kisebbségi ügyekben.

Kelemen Hunor elmondta, hogy felajánlották az RMDSZ számára a kormányzás lehetőségét, de ezt ők elvi és gyakorlati okok miatt elutasították. Ahogyan elutasították az ellenzék kormánybuktatási kezdeményezését, annak ellenére, hogy egy sokkal jobb kormányt is el tudnak képzelni, hiszen nem volt alternatívája az ellenzéknek és a matematikai tényálláson sem tudtak volna változtatni. A szövetségi elnök ennek ellenére hangsúlyozta csak egy igaz szövetségese van az RMDSZ-nek: az erdélyi magyarság.

A szövetségi elnök ezt követően a kisebbségvédelmi csomag elfogadtatását emelte ki, amely során sikerre vittek egy nemzetközi kampányt és közel 1,3 millió aláírást gyűjtöttek össze, amellyel elérték azt is, hogy az RMDSZ immár nemzetközi szinten is tényezővé vált.

Kelemen Hunor beszédében kitért arra is, hogy megfogalmazták mit várnak el Romániától a viszony rendezésében, ez pedig az autonómiaformák Alkotmányba és törvénybe iktatása, amely senki ellen sem irányul. Ennek érdekében a szövetségi elnök szerint vitát kell kezdeményeznie és megvívnia az RMDSZ-nek.

A teljes beszéd ide kattintva érhető el.

10:19, 2019. február 23.
Megtudtuk, hogy Porcsalmi Bálintot nem a szakálla öregíti

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke szombat délelőtti beköszönőjében elmesélte, hogy felhívta az anyja azzal, hogy látta a tévében a kongresszuson, és ugyan nem akar neki politikai kommunikációs tanácsokat adni, de szerinte öregíti a hosszúra nőtt szakálla. Erre Porcsalmi azt válaszolta, hogy nem a szakálla öregíti, hanem az, hogy az RMDSZ-nek dolgozik.

10:02, 2019. február 23.
Pénteken a férfiaké volt a pódium

Valahogy úgy alakult, hogy a kongresszus első napján Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt kommunikációért felelős alelnöke volt az egyetlen női felszólaló a politikusok és egyéb szervezeti képviselők között. Meg kell viszont jegyezni, hogy a háttérben most is nagyon sok nő dolgozott azért, hogy a kongresszuson minden zökkenőmentesen működjön. Ez össze is jött, mert semmilyen szervezési baki nem volt pénteken. (Hacsak egy kis részrehajlással azt nem vesszük annak, hogy néhány sajtós kolléga már jóval az esti állófogadás előtt megéhezett, és aki a beszámolójában túl sokáig húzta el a végszót, annak már nem is jutott a vacsorából.)

Raluca Turcan, aki egyébként az egyetlen női felszólaló volt az első napon. Fotó: Kiss GáborRaluca Turcan, aki egyébként az egyetlen női felszólaló volt az első napon. Fotó: Kiss Gábor


09:59, 2019. február 23.
Kelemen Hunor izgul

- kaptunk el egy félmondatot az RMDSZ szövetségi elnökétől, amikor reggel benéztünk a kongresszus helyszínére, hogy miként alakulnak a dolgok. Azt sajnos már nem hallottuk, hogy miért izgul.

Most gyülekeznék még csak a küldöttek. Most gyülekeznék még csak a küldöttek.

Tegnap óta lett egy könyves pult is a kongresszus területén, meg is vették rögtön az Így működik Markó Béla című könyvetTegnap óta lett egy könyves pult is a kongresszus területén, meg is vették rögtön az Így működik Markó Béla című könyvet

A kávé jelenleg a legkelendőbb ital, valahogy fel kell pörögjenek a tegnap éjszakai dorbézolás utánA kávé jelenleg a legkelendőbb ital, valahogy fel kell pörögjenek a tegnap éjszakai dorbézolás után

Ide várják a szövetség vezérkarátIde várják a szövetség vezérkarát




09:50, 2019. február 23.
Ha már olyan mint egy fesztivál, van aftermovie-ja is



12:32, 2019. február 22.
Már böngészhető az elnöki beszámoló

Megtekinthető Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolója az elmúlt négy év tevékenységéről. A számadásban első között szerepel a Minority SafePack kapcsán gyűjtött több mint 1 millió aláírás, amellyel az RMDSZ, ahogyan a kiadvány fogalmaz, “az európai őshonos kisebbségek védelmének zászlóshajójává” lépett elő.

A beszámolóban szó van továbbá a 2016-os választások nyomán megerősödött képviseletről, a párt és koalíciós partnerének színeiben megválasztott több száz polgármesterről és alpolgármesterről, önkormányzati és megyei tanácsosról, illetve a parlamenti képviselőkről.

Szó esik Kelemen Hunor számadásában a 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában címmel indított programsorozatról is, amellyel a centenárium évében próbálták meg bemutatni azt, hogy a magyarok mivel járultak hozzá Romániához fejlődéséhez az elmúlt 100 évben.



A gyarapodó közösségről szóló fejezetben az uniós csatlakozás pozitív gazdasági hozadékairól és a magyar kormány által bőkezűen biztosított támogatásokról esik szó, amely a szövetségi elnök véleménye szerint hozzájárult a magyar közösség tárgyi gyarapodásához.

Kelemen Hunor az RMDSZ partnerségeit számbabéve beszámolójában hangsúlyozta, hogy a PSD-ALDE koalícióval való “parlamenti együttműködési megállapodás nem jelent ideológiai elkötelezettséget”, viszont ennek köszönhetően az erdélyi magyar közösség számára fontos ügyek a kormánypártok támogatását élvezik. A másik fontos partner a szövetségi elnök szerint a Fidesz-KDNP koalíció, amellyel “szoros és eredményes kapcsolat alakult ki”.

A jövő építéséről szóló fejezetben a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyének megoldása és különböző oktatási és kulturális ügyekben történt előrelépésekről esik szó, illetve gazdasági eredményekről az adózástól a szociális juttatásokig.

Kelemen Hunor az elmúlt négy évről szóló beszámolóját szombaton ismerteti majd a kongresszuson.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS